Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.

Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról

168 599. szám. 773. §. 3. pontja, Bern canton tvkve 547. §, 3. pontja és Schaffhansen canton törvénykönyve 1910. §. b) pontja. Bárha kétségtelen, hogy a bűntett miatti elitéltetés mint kitagadási ok ellen alapos okok hozhatók fel, és e miatt ezen kitagadási okot a szász polgári tvkvben, a hesseni javaslatban és a Mommsen-féle tervezetben egészen mellőzve látjuk: mindazonáltal a törvényjavaslat felvette ezen kitagadási okot, mert azon nézetben van, hogy a törvény méltánytalanságot követne el, ha az örökhagyót oda kényszerítené, hogy vagyonából a közel családtagok számára megszabott kötelesrészben részesilse azon családtagot, a ki a legsúlyosabb beszámitás alá eső bííncselekvények elkövetése által a családra szégyent és gyalázatot hozott, s a kinek ezen súlyos beszámitás alá eső cselekvényét a társadalmi felfogás is a legtöbb esetben olyannak tekinti, hogy az elitélt nem méltó többé arra, hogy a tisztességes család tagjának tekintessék. A törvényjavaslat, midőn a kitagadhatás következményét legalább tizenöt évi fegyházra történt elitéltetéshez köti, tekintettel a mi büntető törvénykönyvünk büntetési tételeire és arra, hogy a súlyos politikai bűntettekre büntető törvénykönyvünk nem fegyház, hanem államfogház - büntetést állapit meg, túlszigorúnak annál kevésbbé tekinthető, mivel a szakasz szövege szerint nem a cselekményre a büntető törvénykönyvben előirt, hanem az egyes concret esetben kiszabott büntetés irányadó, s mivel büntető törvénykönyvünk 90. §-a megengedi, hogy rendkívüli enyhítő körülmények esetében a büntetés a büntető törvénykönyvben meghatározott minimumon is alul szabassék ki. A fentebbiekben méltatott s kiterjesztőleg nem magyarázható kitagadási okokkal a törvényjavaslat kimeritettnek tekinti azon eseteket, a melyekben az örökhagyó leszármazóját kitagadhatja, s ennek folytán tőle a kötelesrészt egészen vagy részben elvonhatja. Nem vette fel a törvényjavaslat az osztrák ptvkv. 768. §. 1. pontjában foglalt kitagadási okot, a kereszténységtől való elszakadást, mert ennek felvétele a mai kor fogalmaival, a vallásszabadság követelményével nem egyeztethető össze. De mellőzi a törvényjavaslat az 1856. október 2-ki osztrák házassági törvény azon intézkedését is, mely szerint az atyai vagy ezt helyettesitő törvényszéki beleegyezés nélkül házasságra lépő leszármazót az atya egészen kitagadhatja, az anya és nagyszülők pedig ugyanezen esetben a leszármazót a kötelesrész felére szoríthatják. Habár a porosz Landrecht II. r. I. czím 996., 998. és 1000. §-ai is megengedik, hogy az atya éá az anya a beleegyezésök nélkül házasságra lépő gyermeköket a kötelesrész felére szoríthassák: a törvényjavaslat a szász és zürichi polgári törvénykönyv, a hesseni javaslat, és a Mommsen-féle tervezet alapján indulva ilyen intézkedést nem vett fel, mert a mindennapi élet tapasztalati adatai azt mutatják, hogy a szülők gyermekeiknek házasságát néha elegendő ok nélkül is ellenzik, s mert e tekintetben a kötelesrész korlátai között megengedett végrendelkezési jogosultság is elegendő módot ad arra, hogy a szülök kellő indokokon nyugvó ellenzésöknek nyomatékot kölcsönözzenek. Ha az ellenzés daczára megkötött házasság esetében a szülők gyermekeiket kitagadhatnák, avagy csak a kőtelesrész felére szoríthatnák; ez által a gyermekek egész életökre kiható ezen fontos lépésnél a szülői akaratnak nagyon is alá lennének rendelve, a mi kivált bizonyos érettebb életkor elérése után nem indokolható; azon irányban pedig, hogy bizonyos életkorig a szülők, illetve a gyám vagy gyámhatóság beleegyezése nélkül a gyermekek érvényes házasságot ne köthessenek, a családjog van hivatva megfelelően rendelkezni. 87. §. Ezen szakasznak azon rendelkezése, mely szerint a jogszerűen kitagadott leszármazók további leszármazói azon jogba lépnek, hogy törvényes örökrészöket, illetve kötelesrészöket követelhetik, a családi érdek kellő méltatásán és azon alapszik, hogy a törvény nem engedheti, miszerint az elvetemült rósz gyermek cselekvényeiért az ártatlan unokák bűnhődjenek. Termé-