Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.

Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról

162 599. szám. földi törvénykönyvek útmutatása alapján indulva, e részben rövid elévülési határidőt megállapítani. Az osztrák polg. tvkv. 1487. §-a és a szász törvénykönyv 2616. §-a az elévülést időt három évben szabják meg, mig a porosz Landrecht (II. rész, II. ezím 440. §.) és a Mommsen-féle tervezet (521. §.) két évi, a hesseni javaslat (126. §.) öt évi elévülési időt irnak elő. A törvényjavaslat az öt évi határidőt fogadta el, s ezan megállapított elévülési határidőt azért rendeli rendszerint az örökhagyó halálának napjától számítandó;iak, mert ez fix határidő, és mert rendes körülmények között az örökhagyó elhalálozását és végrendelkezésének tudomásra jutását rövid idő választja el egymástól. Kivételes esetekre, ha jelesen a végrendelet vagy az öröklési szerződés az örökhagyó elhalálozásától számított három év eltelte után jön tudomására, vagy ha a végrendeleten avagy öröklési szerződésen alapuló igény az örökhagyó halálától számított három év után érvényesíttetik, a törvényjavaslat a megfelelő külön rendelkezést vette fel. A szakasz utolsó bekezdése szükséges azért, mert az elmellőzött kötelesrészre jogosítottnak joga, mint fentebb kifejtve volt, tuiajdonképen nem kötelesrészhez való igény, hanem valóságos örökösödési jog, s ennélfogva könnyen kétely merülhetne fel, ha vájjon a 82. §. rendelkezése a 74. és 75, §-ok eseteiben is alkalmazandó-e. MÁSODIK FEJEZET. A le származók kötelesrésze. 83. §. A leszármazók kötelesrészének nagyságát az újabb törvényhozások igen eltérően szabályozzák. Az osztrák ptvkv. 765. §. szerint a leszármazóknak kötelesrésze, tekintet nélkül a gyermekek számára, fele annak, a mi reá a törvényes örökösödés szerint jutott volna. Hasonlóan rendelkezik a hesseni javaslat 114. §-a is. A porosz Landrecht II. rész, II. czím 392. §-a szerint, ha egy vagy két gyermek van, egy harmadát, ha három vagy négy gyermek van, felét, és ha négynél több gyermek van, két harmadát teszi a kötelesrész a törvényes örökösödési résznek. A code civil 913. §-a szerint, ha az örökhagyónak egy gyermeke van, a hagyaték feléről, ha két gyermeke van, a hagyaték egy harmad részéről és ha három vagy több gyermeke van, a hagyaték egy negyed részéről rendelkezhetik. A codice civile, mely a franczia code alapján készült, e részben lényegesen eltér kútforrásától, a mennyiben a 805. §-ban a gyermekek számára való tekintet nélkül a végrendelkezőnek azon jogot adja, hogy vagyonának feléről rendelkezzék. Hasonlóan nem követték a code civil nyomdokait az annak alapján készült 1854-ki valaisi és 1855-ki neuchateli civil codexek, melyek közül az előbbeni (597. §.) a vagyon V» része erejéig, utóbbi pedig (649. §.) a vagyon fele erejéig enged rendelkezési jogot leszármazók létezése esetében, és pedig a gyermekek számira való minden tekintet nélkül. A szász polgári törvénykönyv 2566. §-a szerint, ha öt vagy több gyermek van, a törvényes örökösödési résznek fele, ha pedig négy vagy kevesebb gyermek vau, annak egy harmad része képezi a kötelesrészt. A; Mommsen-féíe tervezet (471. §.), mely tudvalevőleg a szász polgári törvénykönyv rendelkezéseit igen sokban követi, e részben eltérő álláspontot foglal el, s a leszármazók kötelesrészét azok számára való tekintet nélkül a törvényes örökösödési osztályrész felében állapítja meg. A zürichi polgári törvénykönyv 2028. §-a szerint az örökhagyó, ha törvényes íeszármazói vannak, Íeszármazói egy részének javára a hagyaték egy ötöd részéről, mások javára azonban csupán a hagyaték egy tized részéről rendelkezhetik. Általában a schweizi törvényhozások többsége, különösen pedig a német cantonoké, a végrendelkezési szabadságot igen megszorítják, s vannak olyan törvénykönyvek, a melyek még sokkal szigorúbbak mint a zürichi. így például