Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.

Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról

599. szám. 159 germán jogi felfogás felé hajló zürichi polgári törvénykönyv is tüzetesen meghatározzák azon eseteket (kitagadási okokat), a melyekben az örökhagyó a kötelesrészre jogosítottól a kötelesrészt megvonhatja. Különös álláspontot foglal el e részben a hesseni javaslat a 116. és 117. §§-okban, a mennyiben az ott meghatározott okokból a leszármazó kötelesrészre jogosítottnak kötelesrésze ennek felére leszállítható, a házastárstól pedig az egész kötelesrész elvonható; a felmenők kitagadása pedig egészen ki van zárva. A törvényjavaslat a Htk. I. rész 52. és 53. §-aiban úgy az id. t. szab. I. r. 7. §-ában elfogadott elvi álláspont fentartásával a törvényben megállapított okokból megadja az Örökhagyónak azon jogot, hogy a kötelesrészre jogosított családtagokat kitagadhassa. Ha azon családtag, a kit a törvény különös védelme alá vesz, és a kinek javára a kiindulást képező végrendelkezégi szabadságot megszorítja., oly cselekvényt követ el, a mely úgy tekinthető, mint a kötelesrész alapját képező családi benső kapcsolatnak széttépése, ha valaki a szoros családi kapcsolattal össze nem egyeztethető cselekvényei által önmagát küszöböli ki a családi közösségből: akkor valójában nincsen elegendő indok arra, hogy a törvényhozó továbbra is fentartsa azon kedvezményt, a melyet a valódi családiasság alapgondolatából kiindulva állapított meg; nincs ok reá, hogy a végrendelkezési szabadság elébe a családiasság méltatásából emelt sorompót az ilyen esetekben" is fentartsa, s az örökhagyót végrendelkezési jogosultság teljes élvezetébe be ne helyezze. Az érdemetlenségi okoknak és a kitagadási okoknak külön választása azon alapgondolaton nyugszik, hjogy a törvényhozás egyfelől megállapítja azon érdemetlenségi eseteket, a melyekben az örökös öröklési jogát az öröklés jogezímére vonatkozó minden tekintet nélkül és már a cselekvéuyek elkövetése által elveszíti, másfelől pedig ezen érdemetlenségi okokon kivtil a melyek különben a kötelesrészhez való jog elvesztését is eredményezik, még külön kitagadási okokat állapit meg akként, hogy itt a cselekmény elkövetése önmagában a kötelesrészhez való jogot még nem enyészteti el, hanem csupán az örökhagyónak adja meg azon jogot, hogy ha a törvényben általában meghatározott kitagadási ok alapján kitagadási jogával élni akar, a kötelesrészt a jogosítottól elvonhassa. A törvényjavaslat által megállapított kitagadási okok a megfelelő külön fejezetben, a leszármazókra a 86. §-ban, az apára és az anyára a 94. §-ban, végre a házastársra a 97. §-ban vannak felsorolva; a 78—82. §-ok azonban a kitagadásra vonatkozó oly általános rendelkezéseket tartalmaznak, a melyeket az elfogadott beosztás szerint a kötelesrészre vonatkozó általános intézkedéseket tartalmazó ezen első fejezetbe kellett beilleszteni. A 78. §. első bekezdésében a kitagadási jog megállapittatván: a szakasz második bekezdésében kimondatik, hogy a kitagadás érvényéhez az örökhagyónak a végrendeletek tárgyában előirt külkellékek megtartása mellett létrejött kijelentett nyilatkozata szükséges. A kitagadás érvényessége tehát a törvényben megállapított kitagadási ok létezésén felül két alaki kellékhez van kötve, hogy t. i. egyfelől a kitagadás kijelentett nyilatkozatba foglaltassék, másfelől pedig e kijelentés a végrendeletek tárgyában előirt külkellékek megtartásával történjék. Az, hogy az Örökhagyó a >kitagadás« kifejezését használja, nem okvetlenül szükséges, hanem bármely más azonos értelmű kifejezett nyilatkozat elegendő. Az egyszerű elmellőzés, vagy a kötelesrészre jogosítottnak a kötelesrész mértékén alul való részesítése, a törvényjavaslat szerint a kitagadás hatályával nem bir; minélfogva ezen esetekben a kötelesrészre jogosított kötelesrészének kielégítését vagy kiegészítését akkor is követelheti, ha a törvényben megállapított kitagadási ok tényleg fenforog. A végrendeletek tárgyában előirt külkellékek megtartása a kitagadás érvényességének szintén egyik elengedhetlen alaki kelléke. E két kellék kikötése abban találja indokolását, hogy a törvény által a legközelebbi családtagok részére biztosíttatni kívánt jogok kellő megfontolás nélkül könnyedén elvonhatok ne legyenek. Ha a ^törvényhozás a végrendeleti intézkedések joghatályát általában az előirt alaki kellékek megtartásához köti: legkevésbbé