Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.

Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról

12(* 599. szám. A törvényes házasságból való születéssel feltétlenül egyenjogúnak nyilvánítja a törvényjavaslat az utólagos házasság által törvényesített gyermekeket, s e tekintetben, a midőn eddigi jogunk okszerű" rendelkezését továbbra is fentartja: nem ejt csorbát a házasság jogintézményén; sőt ellenkezően épen az utólagosan megkötendő házasságot állítja oda, mint olyat, a melynek segélyével azok, a kik házasságon kivül nemzettek gyermekeket, e gyermekeket és azoknak utódait a családba a törvényes születés minden jogkövetkezményeivel bevihetik. A törvényesitésnek másik elismert módja, a kir. leirat által való törvényesités, az örökösödési jogosultság tekintetében nem vehető az utólagos házasság által való törvényesitéssel teljesen egyenlőnek. Az utólagos házasság azon akadályt, mely a családba való belépésnek útjában állott, épen a hiányzó házasságnak utólagosan való megkötése által teljesen elenyészted; mig a kir. leirat által való törvényesités csakis kiváltság jellegével bir, s ennélfogva nem lenne igazságos, hogy ezen alapon a törvényesítettek oly egyének után is törvényes örökösödési joggal ruháztassanak fel, a kik a törvényesitésbe bele nem egyeztek. A mi a házasságon kivül született gyermekeket illeti, ezeknek a törvényjavaslat az alább előadandó indokokból és az ott kifejtendő feltételek mellett az atya és atyai rokonok hagyatékában csupán kivételes örökösödési jogot ad akkor, ha az örökhagyónak kötelesrészre jogositott örököse, tehát sem leszármazója, sem felmenője, sem házastársa nincsen; de ekkor is úgy, hogy a házasságon kivül született gyermekeket az örökhagyónak távolabbi felmenő oldalági rokonaival együttesen illeti az örökösödési jog. Az anya és az anyai rokonok hagyatékában a házasságon kivül született gyermeket, s viszont ezek hagyatékában az anyát és az anyai rokonokat a törvényjavaslat szerint a törvényes rokonokkal teljesen egyenlő törvényes örökösödési jog illeti meg; ereszben tehát a törvényjavaslat nem ragaszkodik hazai jogunknak eddigi álláspontjához; túlmegy az osztrák polgári törvénykönyvnek rendelkezésén, a mely a 754. és 756. §-aiban csak az anya s nem egyszersmind az anyai rokonok után ad a házasságon kivül született gyermeknek és viszont örökösödési jogot; nem követi a franczia polgári törvénykönyvnek irányát, mely a 756. és következő szakaszokban a természetes gyermeknek csak a törvényes elismerés esetében, s ekkor is csak az elismerő apa vagy az elismerő anya után ad a törvényes rokonokkal concurráló örökösödési jogot, mig a szülők rokonainak vagyonából még az elismerés esetében is teljesen kizárja; hanem- elfogadja a római jognak, a zürichi polgári törvénykönyvnek (1941. §.) és a szász polgári tői vénykönyvnek (2019. §.) álláspontját, mely szerint a házasságon kivül született gyermekeket anyjok és anyai rokonaik hagyatékában és viszont épen olyan örökösödési jog illeti, mintha törvényes házasságból születtek volna. A házasságnak magasztos jelentősége a törvényes örökösödés törvényhozási szabályozásánál elég méltatást nyer az által, ha a házasságon kivül született gyermekek az atyai rokonok után való örökösödésből feltétlenül kizáratnak, s az elismerő atya után is csak kivételes örökösödési jogosultsággal ruháztatnak fel. Az anya után, a kinek a házasságon kívül született gyermek épen olyan kétségtelen vére, mint a törvényes gyermek, előbbinek örökösödési jogát korlátozni nem lenne igazságos, és ha a házasságon kivül született gyermeknek az anya hagyatékában egyenlő örökösödési jogot adunk a törvényes gyermekkel: akkor, ha következetesek akarunk lenni, ki kell ezt terjeszteni az anyai rokonok után való örökösödésre is; mert ha az anya és házasságon kivül született gyermeke közötti vérségi összeköttetést a közöttök való kölcsönös örökösödés kérdésében egyenlőnek tekintjük az anya és törvényes gyermeke közötti vérségi összeköttetéssel: akkor nincs elegendő indok arra, hogy az egyszer már azonosnak elfogadott vérségi összeköttetést az anyai rokonokkal szemben nem azonosnak tekintsük. Hiszen az anyai rokonok hagyatékában az anya leszármazóit az örökösödési jog azért illeti, mert az őket megelőző anya helyébe lépnek; nem lehet tehát ezen esetben igazságosan kizárni az anyának házasságon kivül született gyermekét akkor, ha ennek az anya utáni örökösödés tekintetében a törvényes gyermekkel teljesen egyenlő jogosultság adatik; nem annál kevésbé, mivel a házasságon kivül