Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.

Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról

* 599. szám. 115 11. §• Azon esetben, ha részben törvényes, részben végrendeleti vagy szerződési örökösödésnek van helye, és a végrendeleti vagy szerződési örökös törvényes örökösödési joggal is bir: szabályozást igényel azon kérdés, hogy a végrendeleti illetve szerződési örökös a végrendeleti örökösödési jogán felül a törvényes örökösödés szerint őt illető jogot érvényesitheti-e vagy nem. E tekintetben a 11. §-ban azon dispositiv szabály van felállítva, hogy ha részben törvényes, részben végrendeleti vagy szerződési örökösödés esete áll be, a végrendeleti vagy szerződési örökös a hagyatéknak azon részéből, a melyre nézve törvényes örökösödésnek van helye, a törvény szerint őt esetleg megillető törvényes örökösödési részt is követelheti; a mely szabály alól kivételnek csak akkor adatik hely, ha a fenforgó körülményekből az örökhagyó ellenkező szándéka következtethető. Ezen ellenkező szándéka úgy az örökhagyónak a végrendeletbe vagy öröklési szerződésbe foglalt akaratkijelentéséből, mint ugyanannak a rendelkezés előtt vagy a rendelkezés után tett bebizonyítható nyilatkozataiból következtethető. Ha az örökhagyó ellenkező szándéka ki nem tűnik, nincs elegendő alap arra, hogy az, a kit ő végrendeletében vagy öröklési szerződésében a hagyaték egy részére örökösnek nevezett, a hagyaték többi részéből őt megillető törvényes örökösödésből kizárassék. 12., 13. §§. A törvényes örökösödés rendén, mint a 12-ik §-ban kimondva van, az örökhagyónak rokonait és házastársát illetvén az örökösödési jog, miután megtörténhetik, hogy valaki az örökhagyóval kettős vagy többes rokonságban van, vagy az örökhagyónak rokona is és házastársa is egyszersmind, ezen esetek a törvényben okvetlenül szabályozandok. Az utóbb említett esetre nézve nem szenved kétséget, hogy azon rokon, ki házastárs egyszersmind, mindkét minőségben kell hogy birjon törvényes örökösödési joggal; mert az által, hogy az örökhagyó házastársa lön, nem lépett ki azon rokoni kötelékből, melyben azelőtt is állott, s igy igazságtalanság lenne tőle megvonni azon örökösödési jogot, mely őt a házasságra lépés előtti családi kapcsolatnál fogva már megillette. A kettős vagy többes rokonságra nézve az dönt, hogy a rokonok törvényes örökösödésének rendjében melyik rendszer, a parentalis avagy gradualis fogadtatik el. A parentalis rendszer a rokoni leágazást nyomonként követve osztván meg a vagyont, igen világos, hogy itten a kettős rokonság mindenike jogosit a törvényes örökösödésre. Ellenkezően a gradualis rendszernél csupán a rokonsági fok közelségére lévén a súly fektetve: itten a kettős vagy többes rokonság nem jöhet figyelembe; mert azért, hogy valaki az örökhagyóval két oldalról is áll ötödiziglen rokonságban, a rokonság mindig csak ötödizigleni marad, míg ha egyfelől ötödiziglen, másfelől pedig hatodiziglen lenne rokon, utóbbi rokonsága a gradualis örökösödési rendből kifolyólag már eo ipso nem jöhetne figyelembe. Minthogy a törvényjavaslat az alább tüzetesen kifejtendő indokokból a törvényes örökösödésre nézve vegyes rendszert követ, jelesen a 30. és 31. §§ok eseteiben a távolabbi rokonok örökösödésére nézve a gradualis rendszert, egyébként pedig a közelebbi rokonok örökösödésére nézve a parentalis rendszert fogadja el: ezáltal a 12. §. ide vonatkozó megkülönböztetése, mint az elfogadott öröklési rendszerre való tekintettel a dolog természetéből folyó, indokolva van. A 13. §. azon rendelkezése, hogy a ki lemondási szerződés folytán örökösödési jogát elvesztette, továbbá az, a kit az örökhagyó jogszerűen kitagadott, végre az, a ki az örökséget el nem fogadja, a törvényes örökösödésnél úgy tekintendő, mintha az örökhagyót megelőzőleg halt volna el, helyes folyományát képezi azon rendszernek, a mely a törvényjavaslatban elfogadva és a 8. §-ban az öröklésre érdemetlenekre alkalmazva lőn. 15*