Képviselőházi irományok, 1884. XVI. kötet • 506-539. sz.

Irományszámok - 1884-517. Törvényjavaslat, a kereskedelmi utazókról Belgiummal 1886. évi május hó 16-án kötött egyezmény beczikkelyezéséről

517. szám. 67 Melléklet az 517. számú irományhoz. Indokolás, „a kereskedelmi utazókról Belgiummal 1886. évi május hó 16-án kötött egyezmény beezikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az osztrák-magyar monarchia és Belgium közt 1867. évi február hó 23-án kötött és jelenleg is még érvényes kereskedelmi és hajózási szerződés 4. czikkének c) pontjában az a határozat foglaltatik, hogy a német vámegylettel 1865. április 11-én kötött kereskedelmi és vámszerződés a) pontjában felsorolt kedvezmények Belgiumra ki nem terjeszthetők. Ez okból daczára annak, hogy e szerződés a legtöbb kedvezést biztositja, a belga kereskedelmi utazók behozott árúmustráikra*nézve a vámmentességet nem követelhették, holott a monarchiánkból Belgiumba menő kereskedelmi utazóknak ezen kedvezmény ugyanazon s monarchiánkra nézve e tekintetben megszorítást nem tartalmazó szerződés által biztosítva van. E viszásság megszüntetése s a kölcsönös kereskedelmi forgalom előmozdítása érdekében a belga királyi kormány azon indítványt tette, hogy a fennálló kereskedelmi és hajózási szerződés oly egyezmény által egészíttessék ki, melynél fogva a 4. czikk c) pontjában foglalt kivétel hatályon kivül helyeztetik s az árútnustrák vámmentes behozhatása a szerződő felek mindegyikének kölcsönösen biztosíttatik. A magyar kormány a belga kormány által érvényesített méltányossági tekintetek elől annál kevésbé zárkózhatott el, mert ez engedmény nemcsak a kölcsönösség követelménye, hanem a velünk szerződéses viszonyban álló legtöbb államnak, mint például Németországnak (1878: XXXVI. t.-cz., 5. czikk), Olaszországnak (1879:1. t.-cz., 10. czikk), Spanyolországnak (1881: XVI. t.-cz., 7. czikk) és Szerbiának (1882: XXX. t.-cz., 4. czikk) is meg van adva. Ugyanezen tekinteteknél fogva nem volt megtagadható a belga kormány azon kívánalma sem, hogy egyszersmind utazó ügynökeik a megadóztatás tekintetében is mindkét fél részéről ugyanazon bánásmódban részesittessenek, mint a legtöbb kedvezésben részesülő nemzet utazói. Az ekkép létrejött egyezmény 1. czikkében ezen elveknek megfelelő megállapodás van formulázva, mig a 2. czikk a pótegyezmény hatályára és tartamára nézve ugyanazon módozatot állapítja meg, mint a mely az alapszerződésre nézve érvényes. Az előterjesztett javaslatnak elfogadására az országgyűlést a kifejtett okok alapján ezennel kérem. Kelt Budapesten, 1886. évi szeptember hó 29-én. Gróf Széchényi Pál s. k., földmívdéa-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministar. 9*