Képviselőházi irományok, 1884. XVI. kötet • 506-539. sz.
Irományszámok - 1884-522. Törvényjavaslat, a tengerészek rendtartásáról
522. szám. 95 123. §. A ki a tengeri hajók összeütközéseinek meggátlásáról a tengeri vész esetében nyújtandó segélyről — továbbá a vész- és kalauz-jelzésekről szóló rendeletek határozatai ellen vét, ha cselekményéből vagy mulasztásából vagyoni kár támadt — vagy ha súlyos testi sértés vagy emberhalál következett be, vétséget követ el, és azon esetben, ha vagyoni kár történt vagy , súlyos testi sértés következett be, egy évig terjedhető fogházzal, azon esetben pedig, ha emberhalál okoztatott, két évig terjedhető fogházzal büntetendő. 124. §. A büntetendő cselekmény elévülése azon napon veszi kezdetét, melyen a hajó, a melyhez a tettes tette idejében tartozik, tengerész-hivatalt érint. 125. §. A jelen fejezetben felsorolt büntetendő cselekmények vizsgálatára és büntetésére — a mennyiben jelen fejezet külön határozatokat nem tartalmaz — a fennálló büntető törvények és bűnvádi eljárást szabályozó határozatok szerint a bíróságok illetékesek. 126. §. Ha a tengerész vagy az utas azon időben, a midőn a hajó nyilt tengeren vagy külföldön van, oly cselekményt követ el, mely büntető bíróság által büntetendő, a hajós hajótisztek vagy más hitelt érdemlő személyek közbenjárása mellett pontosan feljegyezni tartozik mindazt, mi a tényálladék megállapítására és a cselekmény büntetésére befolyással bírhat. Különösen emberölés vagy súlyos testi sértés esetében a seb minősége pontosan leírandó és megjegyzendő, esetleg meddig élt még a sebesült, vájjon és miféle gyógyszerek alkalmaztattak és mily táplálékot vett magához a sebesült. 127. §. A hajósnak mindenkor jogában áll, hogy azon tengerészek és utasok podgyászát át- . motozza, kik bűnös cselekményben való részvételről gyanúban állanak. A hajós továbbá fel van hatalmazva, hogy azon tengerészt vagy utast, ki börtönnel vagy súlyos büntetéssel büntetendő cselekményben vétkessé válik, letartóztassa. Köteles erre, ha a tettes megszökésétől tartam lehet. A tettes az illető tárgyalási iratok közlése mellett azon tengerész-hivatalnak adandó át, a melynél az legelőbb történhetik. Ha külföldön a tengerész-hivatal az átvételt különös okoknál fogva megtagadná, a hajós az átadást azon tengerész-hivatalnál tartozik eszközölni, a melynél ez máskülönben legelőbb lehetséges. Sürgős esetekben, ha külföldön tengerész-hivatal idejekorán nem érinthető, a hajós fel van jogosítva, a tettest az anyakikötő illetékes hatóságához való juttatás végett idegen hatóságnak átadni. Erről azon tengerész-hivatalnál, mely legelőbb érinthető, jelentést tenni tartozik. IX. FEJEZET. Eljárás. 128. §. A mennyiben jelen törvény máskép nem intézkedik, első fokban a tengerész-hivatalok és pedig belföldön a révhivatalok, külföldön a tengeri consulatusi hivatalok határoznak.