Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-502. Törvényjavaslat, a hadsereg, hadtengerészet, honvédség és népfölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak katonai ellátásáról

90 502. szám. * 6) a szülőtlen árva, és c) azon árva, kinek anyja a 3. §. b), c), i) pontjai értelmében nyugdíjt nem kap; vagy ki azt a 8. §. f) betűje alatti esetben elvesztette; és pedig az a) alatti esetben ugyanazon indoknál fogva, mely az özvegyre nézve az 1. §. a) és a 2. §-nál kimondatott, — tehát még akkor is, ha az apának nem is volt nyugdíjigénye, ellenben a b) és c) alatti esetekben az apának nyugdíjigénynyel birnia kellett. A b) alatti eset az 1885. évi XI. törvényczikk 39. §-a második bekezdésében is benfoglaltatik. A c) alatt felsorolt esetekre nézve megjegyeztetik, hogy : 1-ször azon esetben, ha az anya a maga részéről a nyugdíjról lemondott, ezen lemondás az akkor még nem is létezett gyermekekre nézve hátrányos nem lehet; 2-szor, azon rendelkezés pedig, hogy a törvényjavaslat 10. §. c) pontja 2-ik (c) és 3-ik (í), illetve 8. §. f) alatti esetekben szülőtlennek tekintendő minden árvának nevelési járulékra van igénye, t. i. ha az anya férje halálakor azzal saját hibáján kivül nem élt; vagy ha az anya — bűnvádi elitéltetés folytán — nyugdíjat nem kapott, vagy a már élvezett nyugdíját elvesztette, az 1885. évi XI. törvényczikk 35. §. 4. és 5. pontjai hasonszerű alkalmazásán alapszik. Ezen utóbbi határozványok azon alapszanak, hogy méltatlan volna, ha az anya vétke a gyermekekre visszahatna, megjegyeztetvén, hogy ezen elv a jelenlegi nyugdíjszabályokban is alkalmazást nyert. Minden más esetben az özvegynek — gyermekei részére — nevelési járulék csak akkor jár, ha férje halálakor legalább 3 még anyai ellátásban álló gyermeke van, illetőleg ha az özvegy teherben van. Ezen rendelkezés az 1885. évi XI. törvényczikk 39. §-ának felel meg. A 12. §-hoz. Az itt a) és b) alatt elősorolt kizárási okok a tiszti özvegyekre nézve a 3. §-ban emiitettekhez hasonszerűek. A c) alatt felvett határozvány a büntető törvényen alapszik és hasonló rendelkezés, az 1885. évi XI. törvényczikk 50. §-ában is benfoglaltatik. A 13. §-hoz. A tiszti árvákra nézve a törvényes kor, — mint eddig a fiúkra nézve a 20-ik, a leányokra nézve a 18-ik életkorban állapittatik meg. Ezen kor, a melynek eléréséig t. i. az árváknak nevelési járulékra igényük van, az 1885. évi XI. törvényczikk 41. §-a értelmében, — azon korlátozása pedig, hogy a törvényben elősorolt ellátási esetek egyikének korábbi beálltával a nevelési járulék megszűnik, ugyanazon törvény 50. §. 2. és 3. pontjainak hasonlatossága szerint hozatik javaslatba. A 14. §-hoz. Itt is azon elv vétetett alapul, hogy a nevelési járulék az atya rendfokozatához képest szabatik meg, ugy mint az az özvegyek nyugdíjának megállapításánál történik. A b) alatt mellékelt kimutatás feltünteti az árvák fejenkénti nevelési járulékainak összegét, összehasonlítván azokat az eddigiekkel, valamint a polgári államhivatalnokok árvái részére kijáró illetményekkel, mely összehasonlitásból ismét kiderül, hogy a jelenlegi törvényjavaslatban ajánlott tételek az eddigieknél alig, — a magyar polgári államhivatalnokokéinál pedig általában nem magasabbak.