Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-495. 1886. évi XXIII. törvényczikk, a közigazgatási tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet tagjai elleni fegyelmi eljárásról

38 ,495. szám. 2. §• A fegyelmi eljárást vizsgálat előzi meg, a melynek elrendelése kérdésében, akár hivatal­ból, akár feljelentés folytán, akár az illetőnek saját kívánságára: o) azon törvényhatósági tisztviselőkre nézve, kik a közigazgatási bizottság tagjai, ezen bizottság vagy a törvényhatósági közgyűlés határoz; &) a törvényhatóság többi tisztviselője, valamint a segéd- és kezelő személyzet tagjaira nézve pedig, a törvényhatósági közgyűlés, főispán (főpolgármester) és közigazgatási bizott­ság, alispán, illetőleg törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester; c) elrendelheti még a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot, kivétel nélkül a törvény­hatóság minden tisztviselője, a segéd- és kezelő személyzet tagjai ellen a belügyminister, valamint a főispán (főpolgármester) meghallgatása melletta többi minister is, midőn a hanyag eljárás a tör­vény- és kormány- vagy szabályrendeletekben megszabott kötelesség megsértése a tárczájához tartozó teendőkre vonatkozik. A fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelésének kérdésében, — az a) és b) pon­tok alatt felsorolt hatóságok által hozott határozat ellen fokozatos felebbezésnek van helye, és pedig: az alispán (polgármester) határozata a közigazgatási bizottsághoz, ennek megváltoztató határozata a belügyministerhez; a törvényhatósági közgyűlés, a közigazgatási bizottság, a főispán (főpolgármester) elsőfokú határozata a belügyministerhez mindenkor 8 nap alatt felebbezhetők. Két egybehangzó határozat ellen, az érdekeltek részéről nincs felebbezésnek helye, de a főispán (főpolgármester) bármely határozatot hivatalból felebbezhet. 3. §. A vizsgálatot azon törvényhatósági tisztviselők ellen, kik a közigazgatási bizottság tagjai, maga ezen bizottság, a kebeléből kiküldendő egy vagy több tag által, a többiekre nézve pedig rendszerint az alispán (polgármester), akadályoztatása esetén helyettese teljesiti. A vizsgálat folyamán kihallgatott tanuk megesketése rendszerint mellőzendő; de a meny­nyiben a vizsgálatot teljesítő közeg, a kihallgatott tanuk megesketését, az ügy elbírálására döntő befolyással bíró körülményeknek megállapítása czéljából szükségesnek találja, a tanú meghitelhető. A belügyminister felhatalmaztatok, hogy a megjelenni vagy vallomást tenni vonakodó tanuk ellenében a kényszerítő rendszabályokat és a tanuk meghiteltetése esetében követendő eljárást az 1868. évi LIV. t.-cz. 204., 206. és 242. §-aiban foglalt intézkedéseknek megfelelő módon szabályrendelettel állapítsa meg. 4. §. A vizsgálat elrendelésével egyidejűleg vagy annak folyama alatt is, ha azt a felmerült körülmények indokolják, a tisztviselő, a segéd- és kezelő személyzet tagja, a vizsgálatot elrendelő által hivatalától felfüggeszthető. A felfüggesztés iránt hozott határozat ellen fokozatos felebbezésnek van helye, de a felfüggesztés már az elsőfokú határozat alapján felebbezés eseté­ben is végrehajtható. A hivatalától felfüggesztett tisztviselőnek, a segéd- és kezelő személyzet tagjainak helye, a főispán (főpolgármester) által ideiglenes helyettesítés útján töltetik be, kivévén az- al­ispáni, illetőleg polgármesteri állásokat, melyeknek ideiglenes helyettesítés útján betöl­tése, a törvényhatósági közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az ilyetén helyettesítések a fegyelmi ügy befejezéséig érvényesek. A hivatalától végérvényesen felfüggesztett tisztviselő, a segéd- és kezelő személyzet tagja, a felfüggesztés tartamára lakpénz-illetőségén felül, fizetésének egy harmad részéig terjedő és feléig felemelhető ellátásban részesítendő.

Next

/
Thumbnails
Contents