Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-494. 1886. évi XXII. törvényczikk, a községekről

494. szám. 7 29. §. Egyesek a hatálybalépett és sérelmesnek vélt szabályrendeletek megváltoztatásáért a községhez s a községnek e tárgyban hozott sérelmes határozata ellen a törvényhatósághoz s onnét a belügyministerhez folyamodhatnak. 30. §. A kormánynak és törvényhatóságnak s ezek illetékes közegeinek az állami s a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeleteit, valamint fegyelmi ügyekben hozott, jogerőre emelkedett határozatait a község vita tárgyává nem teheti és föltétlenül végrehajtani köteles. 31. §. A rendezett tanácsú városok közvetlenül az alispán, kis- és nagyközségek a járási illetékes tisztviselőség felügyelete és ellenőrködése alatt állanak, ezek útján veszik a törvényhatóság rendeleteit s ezekre nézve a törvényhatósággal ezen hatósági közegek útján érintkeznek. IV. FEJEZET. A községi képyiseletről. 32. §. A község az önkormányzat jogát képviselő-testülete által gyakorolja. A községi képviselők számát a népesség száma szabályozza, tudniillik minden 100 lélek után egy képviselő számíttatik. A képviselők összes száma kisközségekben 10-nél kevesebb, 20-nál több, nagyközségekben 20-nál kevesebb, 40-nél több, rendezett tanácsú városokban 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehet. A képviselő-testület felerészben a legtöbb egyenes államadót fizető községi lakos vagy nagykorú birtokosból, illetőleg a község területén fekvő vagyonuk után legtöbb adót fizető nagykorú hajadon, özvegy vagy törvényesen elvált nők s jogi személyek meghatalmazottjaiból, kiskorúak gyámjaiból és gondnokság alatt állók- gondnokaiból, hason felerészben pedig a választó közönség választottaiból és azokon kivül még az állásaiknál fogva szavazati joggal biró előljárósági tagokból áll. A községben fekvő vagyon után legtöbb adót fizető a képviselő-testület tagja csak az esetben lehet, ha honpolgár és a képviseltetés minden esetben csak oly meghatalmazott által gyakorolható, a ki nagykorú honpolgár és a kire a 34. §-ban felsorolt kizárási esetek nem vonatkoznak. 33. §. A választás alá nem eső képviselők névjegyzéke minden évben kiigazittatik. A kiigazitást az adókimutatás alapján kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, rendezett tanácsú városokban egy küldöttség eszközli, melyet a képviselő-testület választ. A főszolgabiró által sorrendben összeállított névjegyzék előbb közhírré tett öt napon át a községházánál közszemlére kiteendő; a városi küldöttség pedig, mely a kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, eljárásáról a képviselő-testületnek tesz indokolt jelentést, és ez utóbbi a jelentés vételétől 24 órai időnek közbevetése mellett a tárgyalást kitűzi és határozatot hoz. A főszolgabiró által kiigazított névjegyzék tartalma a kitételnek közhírré tételétől, a városi képviselő-testület határozata pedig a kihirdetéstől számítandó 15 nap alatt az alispánhoz s onnan újabb 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz felebbezhető, melynek határozata ellen felebbezésnek nincs helye. Mindkét esetre nézve azonban épen tartatik a belügyminister azon joga, hogy az el-