Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.
Irományszámok - 1884-502. Törvényjavaslat, a hadsereg, hadtengerészet, honvédség és népfölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak katonai ellátásáról
98 502. szám. 3-ik melléklet az 502. számú irományhoz. A hadsereg, a haditengerészet, a honvédség és a népfölkelés tisztjei és legénysége özvegyei és árvái ellátásáról szóló törvényjavaslatnak statistikai indokolása. Bevezetés. Tekintve a munkálat terjedelmes voltát és ama bonyolult viszonyokat, melyeket a dolog természetéhez képest figyelembe kellett venni, elkerülhetlenül szükségesnek mutatkozik, mindjárt kezdetben előadni azon szempontokat, melyek annak szerkesztésénél kiindulásul szolgáltak. Ezenkivül az anyag különböző részeinek sajátlagos tárgyalása, elkülönítve lesz előadva. Általában a dolgozat megvilágositásáúl a következők emeltetnek ki : Igen természetes, hogy e munkára, mely a multből a jövőre, előbbi szervezetekből a jelenlegire törekszik következtetni, és a melynek alapanyaga ezenkivül a honi statistika állapotánál fogva mindent felölelőnek és mindenben megbízhatónak alig mondható, nem lehet a mennyiségtani pontosság, hanem csupán a valószinűség mértékét alkalmazni. Épen azonban tekintettel a számítás kevésbé megbízható elemeire, legalább azon adatok, melyek határozottaknak tekinthetők, teljes szabatossággal értékesíttettek. A dolgozatbeli számitások alapjául aránylag rövid időtartam vétetett. Ámbár a statistika egyik legfőbb törvénye megköveteli, hogy a következtetések kiterjedt tapasztalatokra fektettessenek, mégis tekintettel a rendelkezésre álló időre és erőre, mint szintén nagyon is messze terjedő és terhes kutatások elkerülése végett, bizonyos korlátozás mutatkozott szükségesnek ; a mi e különleges esetben már csak azért is inkább előnyösnek, mint hátrányosnak mondható, mert csak ily módon volt lehetséges egy folyvást egyenlőnek maradó haderőt és egyetlen egy határozott szervezetet venni kiindulási pontul, a mely alapalkotó és lényeges viszonyaiban a legközelebbi jövőben is alig fog változás alá esni. A tisztek és a legénység özvegyei és árvái ellátására megkívántató új szükséglet kiszámításánál, — nagyság tekintetében — mindenkor a maximális álláspont tartatott szem előtt. Ennél ugyanis, annak fontolóra vétele volt irányadó, hogy azon pótléknak, mely^ P a szükségtöbblet fedezésére a díjalap kamatjövedelméből vétetik igénybe, és a mely egyszer-mindenkorra törvényesen szabályozandó, minden körülmények között elegendőnek kell lennie. A háború esete külön van feltüntetve. Tekintve, hogy a háborúk terjedelme és tartama előre ép oly kevéssé határozható meg, mint azoknak gyorsabb vagy lassúbb egymásra való
