Képviselőházi irományok, 1884. XIV. kötet • 446-493. sz.

Irományszámok - 1884-460. A közgazdasági bizottság jelentése, „az osztrák-magyar vámterület átalános vámtarifájáról szóló 1882. évi XVI. t.-cz. módositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

460. szám. B Enyedi Lukács kérdésére azt feleli, hogy a hazai szőnyegkészitők durva fonalaikat maguk fonják. A gombkötők szintén alacsony számú fonalakat használnak. Apponyi Albert gr. és Wahrmann Mór kérdéseire a szakértő azt feleli, hogy ama finomabb gyapjúszövetek, melyeknek vámja 80-ról 110 frtra emeltetni javasoltatik, nem éppen csekély fogyasztást képeznek nálunk, mert többnyire finom női ruhára valók és a középosztály által használtatnak. Már az előbbi vámemelés folytán a vámtétel az érték 10—12, most 12—14> lesz, tehát a fokozás 2%. Popper szakértő (Laczkó és Popper-czég) : Ennek külön fogyasztó közönsége van, a melynél 1 frt drágulás nem határoz; a legfinomabb minőség a belföldön nem készül. Helyesli a vámemelést. Messinger szakértő : Ilynemű czikkek nagyobbrészt Aschban és Böhmisch-Leipaubau készülnek. A szövetre javasolt vámemelés körülbelül ellensúlyoztatik az illető fonalak vámemelése által. Apponyi Albert gr.: Párhuzamosan halad-e a fonalak és szövetek vámemelése ? Messinger szakértő : Részben igen Wahrmann Mór kérdésére, vájjon nagyobb lesz-e a belföldi gyártás és kisebb a külföldi behozatal ? Messinger szakértő feleli, hogy az 1878-iki tarifa már csökkentette az importot és még inkább a 82-iki, ugy hogy a külföldről csak 5% jön be. Ausztria 85, Magyarország 10%-ot producál. Minőség szerint ez ugy oszlik meg, hogy 10»/o a finom, 30 a közepes és 60 a durva szövet. A vámvédelem ugy fog alakulni, hogy a finom árúknál 15—20, a közepesnél 20—30, a durvánál 40—70°/o. A külföldről csak olyan különleges finom árúk hozatnak be, a minők Ausztriában nem gyártatnak, az ilyen fényűzési czikkek pedig akármilyen magas vámtétel mellett is behozatnak. Többek kérdésére Laczkó Sándor és Messinger szakértők azon felvilágosítást adják, hogy a durvább és középszerű szövetekre ausztráliai s egyéb gyapjú is használtatik, de a legfinomabb sima posztókra, majdnem kivétel nélkül, különösen Reichenbergben — nem annyira Brünnben — a magyar legfinomabb és a maga nemében páratlan gyapjúra szorulnak. Apponyi Albert gr. kérdi, hogy található-e Magyarországon gyapjú minden fonalra ? Laczkó okvetlenül nélkülözhetlennek tartja a tengerentúli gyapjúk igénybevételét, különben versenyképtelen az osztrák ipar. A szakértők nyilatkozataiból a bizottság azon meggyőződést meriti, hogy a magyar fogyasztás, miként a pamutnál, ugy itt sincs nagy mértékben megterhelve. Az osztrák ipar részére kért védelmet az adott viszonyok közt nem tartja elutasithatónak. A bizottság ennek folytán az egyes emeléseket változatlanul elfogadásra ajánlja. XXV. osztály. Selyem. E czikkre nézve szintén hallgattatott ki szakértő, a ki következőleg nyilatkozott: Spitzer szakértő (Műnk és társa czég): A tervezett vámemelés a selyemszöveteknél jelentéktelen. Kevés úgyis a külföldről való import. Félselyem szalagok Svájczból hozatnak. Bársony szalagokban oly nagyra vitte az osztrák ipar, hogy csak kiválóan finom árúk importáltatnak kis mértékben Francziaországból. A bizottság megjegyzi, hogy a szines selyem aránylag magasabb védelme az osztrák ipar sajátos helyzetéből folyik. Az osztrák selyemfestés tudniillik főleg Bécs körül helyezkedett el, s igy nyers anyag, fogyasztási czikk és munkabér tekintetében jóval kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a fejlett lyoni és crefeldi ipar. A bizottság az itt mondottak és a kormány indokolásában kifejtettek alapján ezen tételeket is elfogadásra ajánlja.