Képviselőházi irományok, 1884. XIV. kötet • 446-493. sz.
Irományszámok - 1884-454. Törvényjavaslat, a mosztár-metkovicsi keskenyvágányú vasutnak Szerajevo felé a Ráma torkolatáig való folytatásáról
454. szám. 45 folytatásánál a további szakaszra szükséges építkezési anyagok, gépek és eszközök szállítása megkönnyittessék. A vasút ideiglenes végpontjául a Ráma folyónak a Narentába való torkolása volna megállapítandó, hol a Ráma völgyén vezető út s a Szerajevóból Mostarba vivő főút is egyesülnek. Az előbbi útvonal nemcsak a Ráma-völgy, hanem az oly felette termékeny Vrbas-völgy kereskedelmi igényeit is szolgálja s összeköttetést létesit Travnikkal és a gabonaneműekben dús termésű Jajcei kerülettel. Bosnia ezen része termesztményeinek s állattenyésztésének már korábbi idők óta Herczegovina felé irányzott forgalma nemcsak a Mostár-Ráma torkolati vonalrésznek, hanem a már üzemben álló mostár-metkovicsi vasútnak is előnyére szolgálna, mivel a szállítás növe : kedése által ezen vonalnak nemcsak bevételei szaporodnának, hanem az eddigi vonal meghosszabbítása következtében az üzleti bevételeknek az üzletkiadásokhoz való aránya is kedvezőbbé válna. A mostár-rámatorkolati vonalrésznek műszaki tervezete már készen van s igy annak kiépítését haladéktalanul meg lehetne kezdeni. A mostar-rámavölgyi vonalrész összes költségei, a telekbeszerzési kiadásokkal együtt, legfeljebb 2.800,000 frtnyi összeget fognak igénybe venni. A mi már most ezen költségeket illeti, a megszállott tartományok természetesen nincsenek azon helyzetben, hogy azokat legott a sajátjukból fedezhessék, főleg miután Bosznia és Herczegovina országos bevételeinek fölöslegei az 1885. évi XIII. magyar törvényczikk alapján, a doboj-siminhani vasút építési költségeinek fedezésére fordítandók. Ennélfogva a jelen esetben is legczélirányosabbnak látszik a pénzbeszerzésnek azon módja, hogy a közös aktíváknak kamatai kölcsönképen felhasználtassanak, mert ez által egyrészt nem vétetik igénybe a monarchia két államának különleges közreműködése, másrészt pedig a közös aktivák gyümölcsöztetésének minden hátráltatása nélkül a befektetések teljesen biztosittatnak, s az emiitett kamatok egyúttal oly czélra fordíttatnak, mely ugy a megszállott tartományoknak, mint a monarchiának közgazdasági érdekeit előmozdítja. A befektetés biztosságát illetőleg mindenekelőtt arra lehet utalni, hogy azon kölcsönöknek a felhasználás napjától esedékes kamatai, melyek 3.831,000 forintnyi és 1.700,000 forintnyi, tehát együtt 5.531,000 forintnyi összegben a zenicza-serajevói és mostár-metkovicsi vasutak építése czéljából a közös aktívákból felvétettek, 1885. deczember 31-ig bosniai bevételekből teljesen kiegyenlittettek, jóllehet az 1881 :L, 1884: XXVII. és 1885: XIII. t.-czikkek ezen kölcsönök kamatozását nem feltétlenül, hanem csak azon esetre állapították meg, a mennyiben azt a tartományok bevételeinek fölöslegei megengedik. Az emiitett kölcsön kamatainak fedezésére egyúttal Bosnia és Herczegovina közigazgatási költségelőirányzatába 165,930 forintnyi összeg vétetett fel, s igy ezen kölcsön kamatfizetése iránt gondoskodás történt. De a közös aktívákból engedélyezett fentebbi kölcsönöknek nemcsak kamatszükséglete lőn teljesen biztosítva, hanem az illető vasutvonalak jövedelemfeleslegeiből már ama kölcsönök törlesztése is megkezdhető volt. A zenicza-serajevói vonalrész tiszta üzletfeleslege 1885. évben legalább is 50,000 forintra, a mostár-metkovicsi vonalrész 67* havi üzeme alatt előállott üzletfelesleg pedig legalább 20,000 forintra rúgott. Minthogy az 1886. évben a zenicza-serajevói vasútnak üzletfeleslegei ismét legalább is 50,000 forintra, a — mostár metkovicsi vasutéi pedig a legóvatosabb előirányzat mellett is 30,000 forintnál nagyobb összegre fognak emelkedni, alaposan feltehető, hogy 1886. év
