Képviselőházi irományok, 1884. XIV. kötet • 446-493. sz.

Irományszámok - 1884-454. Törvényjavaslat, a mosztár-metkovicsi keskenyvágányú vasutnak Szerajevo felé a Ráma torkolatáig való folytatásáról

42 454. szám. Melleidet a 454. ssámtí irományhoz. Indokolása, „a mosztár-metkovicsi keskenyvágányú vasútnak Szerajevo felé a Ráma torkolatáig való folytatásáról" szóló törvényjavaslatnak. Midőn 1884. évben egy Mostartól Metkovicsig vezetendő keskenyvágányú vasútnak építése megkezdetett, ez nem kizárólag Herczegovina haszna tekintetéből történt, hanem figyelembe vétettek egyúttal azon nagy politikai és közgazdasági előnyök is, melyek a tengernek vasúttal való összeköttetéséből ugy a megszállott tartományokra, mint az osztrákmagyar monarchiára nézve joggal várhatók voltak. Az 1885. évi június 14-én közforgalomnak átadott 43 kilométer hosszú mostár-metkovicsi vonal eddigi üzleteredményeiből joggal következtethető, hogy az ezen vasút fennállásához kötött reményekben nem csalatkoztunk. Nem vonható azonban kétségbe, hogy ezen vasútnak jelentősége ugy a megszállott tartományokra, mint a monarchiára nézve csak akkor fog teljesen érvényesülhetni, ha az Bosznia közepéig meghosszabbittatik és a fővárossal, Serajevoval összeköttetésbe lesz hozva. Bosznia és Herczegovina ugyan egy közigazgatási területet képez, mindazonáltal nemcsak hatalmas, a közlekedést nehezítő hegyvonalak által van egymástól elválasztva, hanem ezen tartományok éghajlati és gazdasági viszonyok tekintetében is egymástól lényegesen különböznek. Bosznia a tengerszin feletti magas fekvésével, erdőkben és rétekben dús hegyvidék, holott Herczegovina kopár hegyvidéket képez, de a melynek folyamvölgyeiben dús vegetatió díszlik. Míg Boszniának déli és nyugati magas hegyvidékein a földmívelést a zord éghajlat jelentékenyen hátráltatja, s a tartomány ezen vidékein a lakosság fő jövedelmi forrása az állattenyésztés, addig a Száva mellett fekvő melegebb éghajlatú kerületekben a földmívelés játsza a főszerepet, e a Száva vidékén ugyanazon gabonanemek díszlenek, mint a szemben fekvő dúsan megáldott Szlavóniában. Herczegovinában ellenben a talaj köves minősége folytán a földmívelés nem nyújt elegendő terményt arra. hogy a lakosság szükségletét fedezhesse. Itt gabonát csak a völgymélyedésekben termesztenek, a hegylejtőkön pedig szőlőt és dohányt. A megszállott tartományok két részének ezen különféleségéből önként következik, ho y daczára a nehéz és költséges közlekedésnek, a tartomány két része között különféle termé-