Képviselőházi irományok, 1884. XIV. kötet • 446-493. sz.
Irományszámok - 1884-449. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. törvényczikk Horvát-Szlavonországokra vonatkozó határozatainak módositásáról
449. szám. 15 ez ideig — alkalmas szervezet hiányában — vajmi csekély hatáskör volt ruházható. — Csupán az alispánoknak (járási főnököknek) az adókezeléssel foglalkozó községi közegek ellenében biztosíttatott némi ellenőrzési s bírságolási jog s ezen jog is — mint a szorosb értelemben vett közigazgatás keretén kivül eső — vajmi ritkán és sokszor helytelen módon gyakoroltatott. Ezen kivül még csak az 1883 : XLIV. t.-cz. 81. §-ában emiitett felelősség alkalmazása körül biztosíttatott az alispánnak, illetve az országos kormánynak némi befolyás. Egyebekben Horvát-Szlavonországok összes közigazgatási hatóságaira (az 1883 : XLIV. t.-cz. 111. §-ának végpontjában) csak kötelességek rovattak, a nélkül, hogy ezekkel szemben az adóügyi administratió körül hasonló befolyást gyakorolhattak volna, ahoz, a minőt Magyarországon a közigazgatási bizottságok gyakoroltak, s mely ugy az adózó polgárokra, mint az államkincstárra s igy közvetve az egész államéletre nézve oly üdvös hatásnak bizonyult. Erős meggyőződésem, hogy a szorosb értelemben vett közigazgatásnak az adóügyi administratióval — a közigazgatási bizottságok felállitása — és adóügyekben is megfelelő, a jelen törvényjavaslatban részletezett hatáskörrel leendő felruházása által — eddig hiányzott összhangba hozatala Horvát-Szlavonországokban az adóügy terén új korszakot fog nyitni, melynek üdvös hatása nemcsak az adóügyekben fog nyilvánulni, de a közéletre is jótékony hatással leend. Ezen kivül a teendőkkel jelenleg túlhalmozott pénzügyigazgatóság munkaköre és az egyenes adókat illetőleg tetemes apadást fogván nyerni, a továbbra is kizárólagos hatáskörében maradt, az államkincstárra nézve nagyfontosságú teendők terén annál nagyobb tevékenységet fog kifejthetni. Ezeket általánosságban megjegyezve, a törvényjavaslat részleteire nézve a következőket jegyzem meg: A 2. §-has. Ezen §-nak azon intézkedése, mely szerint Horvát-Szlavonországok területén a közigazgatási bizottságok adóügyekben a pénzügyministernek vannak alárendelve, annak rendeléseit pontosan teljesíteni kötelesek s jelentéseiket s az általuk hozott határozatok ellen benyújtott felebbezéseket a zágrábi pénzügyigazgatóság útján terjesztik fel a pénzügyminislerhez, illetve az 1883. XLIV. t.-cz. 8. §-a értelmében illetékes fensőbb hatósághoz, a kiegyezési törvény (1868: XXX. t.-cz.) 8., 22. és 24. §-ain alapszik, mely szerint á közös pénzügyi kormányzat a közös országgyűlésnek felelős magyar királyi pénzügyminister által gyakoroltatik s a pénzügyminister ez ügyekben a zágrábi pénzügyigazgátóság által gyakorolja a végrehajtást. A 3. §-hoz. Ezen szakasz a kir. adófelügyelők, az ezeknek segédszemélyzetéhez tartozó állami közegek és az állandóan alkalmazott állami végrehajtók fegyelmi ügyeire vonatkozó eljárást szabályozza. Átaíában véve e részben az 1883: XLIV. t.-cz. 10. §-ának intézkedései Horvát-Szlavonországokra is kiterjesztetnek, azonban a következő eltérésekkel: A fegyelmi választmány, ugy mint Magyarországon szintén öt tagból áll, s ennek elnöke itt mint ott a főispán (főpolgármester), de ezek akadályoztatása esetére a fegyelmi választmány elnöke Horvát-Szlavonországban nem ugy mint Magyarországon az alispán, illetőleg polgármester, hanem azt a Horvát Sziavon- és Dalmátországok bánja egyetértőleg a pénzügyministerrel jelöli ki. Továbbá Magyarországon a fegyelmi választmány tagjait kivétel nélkül maga a közigazgatási bizottság választja, ugy azonban, hogy kettő az államközegekböl, kettő pedig a törvényhatósági közgyűlés által választott tagokból kell, hogy vétessék.
