Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.
Irományszámok - 1884-429. Törvényjavaslat, az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbitásáról
429. szám. 43 III. Becsértékre nézve több : év a behozatal a kivitel 1882 .... — 7.507,532 1883 .... 21.252,290 1884 .... 90.744,993 — 1885 .... 56.715,048 — E számok azt mutatják, hogy 1882-ben még volt, bár nagyon jelentékenynek nem mondható, kiviteli többletünk, 1883-ban már a behozatal van előnyben s 1884 óta (a postaforgalom bevonása folytán) a behozatali többlet igen jelentékeny. Ennek megfelelően a behozatalnál 1885-ig ugy a súly, mint az érték általában emelkedőben volt, mig a kivitelnél megfordított arány észlelhető. Kivételt csak az egyes darabszámra vett árúknál tapasztalunk, holy a változást részben egyes felvételi ingadozások (p. o. a donga számítása darabszámra vagy súly szerint), részben a postai felvétel magyarázzák meg, de a hol az ingadozás különben sem oly jelentékeny hatású, mint az a becsérték megállapitásánál lenne. 1885-ben ellenben a behozatali érték az előző két évhez képest csökkent és a kiviteli érték valamivel emelkedett. Összehasonlítva a három utolsó évnek a becsértékre vonatkozó adatait, látjuk, hogy a behozatalnál 1884-ben 8.608,919 frt értéktöbblet, azaz 1-81% emelkedés mutatkozik az 1883-iki állapothoz képest, a kivitelnél ellenben már 60.883,784 frt, azaz 13-40*/o az értékcsökkenés. 1885-ben a hanyatlás a behozatalnál 29.276,256 frt, vagyis 6'47o, 1883-hoz képest 20.667,337 frt. Ha e mellett figyelembe veszszük, hogy a behozatal 1885-ben mennyiségre nézve egy millió métermázsánál többel emelkedett, mint az előző két évben, és hogy Magyarország behozatala túlnyomólag ipargyártmányokból áll, igazolva látjuk azon előbbi állításunkat, hogy az értékhanyatlás nemcsak az agrárterményeknél tapasztalható, hanem átalános jellege a mai helyzetnek. A kivitel 1885-ben emelkedést mutat 1884-hez képest 4.753,689 írttal, de csekélyebb volt, mint 1883-ban 56.130,095 frttal, azaz a hanyatlás tesz 12 , 35°/°-ot. Bármily nagy hatása volt is az 1882-iki rendkívül kedvező termésnek a végösszegek alakulására, csaknem kétségtelen, hogy tisztán ez a körülmény, mely az 1882-iki kiviteli többletnek talán egymagában is elegendő magyarázata, aligha volt oly lényeges hatással még az 1883-iki forgalomra is, hogy kizárólag ez okból a behozatali értéktöbblet 21-2 millió frtot tehetett, mig 1884-ben már 90-7 millió és 1885-ben 56*7 millió frtra emelkedett. Kereskedelmi mérlegünk e jelentékeny változását ennélfogva csak ugy magyarázhatjuk meg, ha az 1882-iki aratásnak kétségkívül még 1883-ra is kiterjedő hatása mellett más tényezőket is szemügyre veszünk, melyek kiválóan hatottak az 1884-ik évi mérleg alakulására. Erre nézve mindenekelőtt utalnunk kell arra, a mit már megjegyeztünk, hogy 1884 óta a postaforgalom is be lett vonva az árúforgalmi statistika kimutatásaiba. A kitüntetett változás tehát legnagyobb részben a postaforgalom bevonásának tulaj donitható, mely szállító eszköz hazánkban mindezideig túlnyomólag a behozatalnál használtatik. Az áruforgalmi nyilatkozatok óriási különbségét a postai behozatalnál és a postai kivitelnél a postai forgalomra vonatkozó végösszegek is mutatják. Postán ugyanis 14,787 q. súlyú árú vitetett ki, holott a behozatali czikkek súlya 99,833 q., tehát közel hétszerannyi. Behozatalunk és kivitelünk aránya tehát 1884-ben nem változott meg oly nagy mértékben, mint a behozatali többletnek e két évre vonatkozó absolut számai (21*2 és 90-7 millió) mutatják, a különbséget legalább részben formai ok, a postaforgalom adatainak bevonása idézte elő. E formai ok azonban azt is látszik mutatni, hogy nemcsak 1883-ban volt jelentékenyen nagyobb a behozatali többlet, mint a mennyit statistikánk a postaforgalomnak ez időre ki nem terjesztése miatt tényleg kimutatott, hanem valószínűvé teszi azt is, hogy még 1882-ben, a jó aratás évében sem volt oly nagy kiviteli többletünk és mint ilyen csak azért szerepelhetett akkora összegben, mivel külkereskedelmünket egész teljességében nem ismerhettük fel. <;*
