Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.
Irományszámok - 1884-429. Törvényjavaslat, az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbitásáról
429. szám. 29 A következő táblázatban kitüntetjük az angol buza árát Londonban 1873—1886. jan. l-ig és összehasonlítás végett mellékeljük a magyar búzaárakat Budapesten és a szállitási költségekkel együtt Angliáig: Agio A buza ára Londonban 100 k gr. Szállitási költség lOOkigrammonként 100 bw Ang orszE szál kgr. >olgba itva A londoni árakhoz képest 100 kgr. búzánál a budapesti ár Agio Quarter = 2 91 /ioo hektolit. 100 klgr. a mindenkori agio Bzámitásba vételével buza ara Budapesten BudapestFiume FiumeAngolország 100 bw Ang orszE szál kgr. >olgba itva nagyobb kisebb Agio dllillill? Iiwir, frt Ikr frt. Ifcr A.<- ! Vv ' •'•••'• • 100 bw Ang orszE szál frt | kr. frt |kr. 1873. január 1-én 8 2 /io u /o 56 II 4; 13 5.0 : 1 1472 1 35-5 1 12 17 19-5 3 63-5 1875. , 1-876. » , 9 8 /io °/o 44 4 10 79 9 81 1 35-5 — 98 12 17-5 1 28'5 __ — 1875. , 1-876. » , i 14 «/o 45 3 11 44 10 80 1 24 1 17 13 21 1 77 . — — 1877. , 22 6 /io °/o 51 2 13 95 12 25 1 24 1 21 14 70 — 75 — — 1878. , Í8 8 /io °/o 51 8 13 52 10 IC 1 24 1 06 12 40 — — 1 12 1879. , Í5 7 /io °/o 39 7 10 IS 10 75 1 24 1 04 13 03 2 85 — — 1880. , 15 % 46J11 12 — 12 29 1 16 1 04 14 49 2 49 — — 1881. , Í5 7 /io °/o 43 4 11 15 12 •39 1 08 — 97 14 44 3 29 •^_ 1882. „ , Í6 4 /io °/o 44 3 11 45 11 22 1 08 — 92 13 22 1 77 sas. — 1883. . „ ' Í7Vio °/o 40 — 10 42 10 50 1 08 — 83 IS 41 i 99 =• ** 1884. , 18 5 /io °/o 39 — 10 27 8 41 1 08 — 70 10 19 — — — 08 1885. , 20 6 /io °/o 31 11 8 51 8 30 1 02 — 67 9 99 1 48 — — 1886. , 23 5 /io c /'o 30 3 ! .8 71 1 Az 1885. évi búzaár sokkal nyomottabb volt, mint 1884-ben. Az átlag tett 1885-ben quarterenkint 32 sh. 10 d., holott 1884-ben 35 sh. 5 d. volt, a hanyatlás tehát quarterenkint 2 sh. 95 d. Egyáltalában egy századdal vissza kell menni, hogy ily állapotot észlelhessünk. 1748/49-ben az évi átlag ugyanaz volt, mint 1885-ben. Ezen idő óta az átlagos ár alacsonyabb volt 1750-ben,ti.28 sh. 10 d., 1754/55-ben: 30sh. 9d., illetőleg 30 sh. 1 d. és 1761-ben 26 sh. 9 d. Ezen négy év kivételével a búzaár 136 év óta nem volt oly alacsony, mint 1885-ben. Habár a tengerentúli országok ezen hatalmas versenye az angol gazdákat is nagy mérvben nyomja, mégis az angol kormány részéről nem találkozunk oly intézkedésekkel, a melyek a gabonabevitelt lehetetlenné tennék vagy csak megnehezítenék is. Mert az angol nemzet iparral foglalkozván, saját érdekében fekvő, ha a legszükségesebb élelmi szereket minél olcsóbban megszerezheti. Maguk az angol gazdák pedig felismervén a gabnatermelésre nézve most oly kedvezőtlen conjuncturákat, inkább az állattenyésztésre fordítják figyelmüket, de ezen a, téren azután érdekeiket minden tekintetben érvényesitik. Ilyviszonyokközt tehátalignyilikkgilátásarra, hogy az angol piaczokat akár gabonánk, akár állataink számára fa mostaninál nagyobb mérvben fogjuk meghódíthatni. Francziaország, habár saját gabonatermelését folyton emeli, mégis szintén azon országok közé tartozik, melyek szükségletüket a beltermelés által fedezni nem képesek. Ez az ország is jelentékeny gabona- és lisztbevitelre kiválóan van utalva.
