Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.

Irományszámok - 1884-430. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájáról szóló 1882. évi XVI. törvényczikk módositásáról

150 430. szám. A javasolt vámtételekre vonatkozólag a következő részleteket emeljük ki: A pamutfonalaknál a mostani tarifánk nem tett különbséget az egyes és a kettős fonalak közt, hanem mind a kettőt ugyanazon vám alá helyezi. A külföldi tarifák, ámbár ezen iparuk sokkal kifejlettebb az osztrák iparnál, a kettős fonalakat magasabb vámmai sújtják. Ennek folytán nálunk is az elválasztás hozatik javaslatba és a doublirozásért 2 írttal magasabb vám állapíttatott meg. Maguknál az egyes fonalaknál Magyarországban túlnyomólag használt alsóbb számú fonalak jelenlegi vámja változatlanul meghagyatott, a 29—50. számú 2 írtjával emeltetett, holott az 50. számon fölüli fonalak, a melyekre nézve még nem nagy a valószínűség, hogy az osztrák ipar erősebb mérvben tudna fejlődni, meghagyatott az eddigi vám; sőt a kettős fonalaknál a o0. számon fölüli fonalak vámja 12 írtra szállíttatott le, és ekkép mindazon szövő-vállalatok, a melyek ily kettős fonalakat földolgoznak s melyeknek szállítására nézve az osztrák ipartelepek még be nem rendézvék, félgyártmányukat elönyösebben szerezhetnék be. A fehérített és festett fonalaknál a vámemelés, kivéve a legfinomabbakat, melyek vámja nem változik, szintén 2 frt. A kisebb forgalom számára felszerelt fonalak vámja a német tarifa tételére, 35 frtra emeltetik 30 írtról. A pamutárúknál a vámemelések megfelelnek a fonalaknál történt változásoknak és a legfinomabb árúkat kivéve, melyeknél az emelések, nagy értékük folytán, mint például a csipkéknél és a hímzett árúknál, jelentékenyebbek, a vámok 2 egész 10 írttal emeltetnek az árú minősége szerint. Legnagyobb az emelés rendsz-erint a szinnyomatos árúknál, itt azonban az osztrák ipar érdeke már találkozik a magyar ipar érdekével is, és igy a nagyobb emelés elfogadhatóbbnak tűnik fel. XXIII. osztály. Len, kender, juta stb. A lenfonalaknál a czérnázott fonalak vámja emeltetik 12 írtról 18 frtra és a kisebb forgalom számára felszerelt fonalaké 30 írtról 35 frtra, mint Németországban. A 139. szám alatt foglalt szürke csomagoló vászon vámja felemeltetik 2 frtrói 6 frtra. Ezen vámemelés, a kezelés egyszerűsítése és a csomagoló juta-vászonra érvényben álló 6 frtos vám elkerülésének megakadályozása, czéljából indokoltnak látszik. A 142. és 143. számoknál javaslatba hozott módosítások, a kezelés egyszerűsítése czéljából és nagyobb védekezés végett Németország ellen, hozatnak javaslatba. A csipkék és a hímzett árúkra ugyanazon vám állapíttatott meg, mint a hasonló czikkekre pamutból. A használt jegyes zsákokra durva szürke csomagoló vászonból és jutából az a módosítás hozatik javaslatba, hogy vámmentes behozataluk csak akkor engedélyeztetik, ha vagy belföldi gyártmány, vagy már egyszer megvámoltattak. Ezen korlátozás már 1882-ig fennállott, midőn azonban akkor a vám az új zsákokra 6 frtra felemeltetett, ismét el lett ejtve. Tekintettel mindazáltal arra, hogy a zsákok ára a magasabb vámok mellett tényleg nem lett nagyobb, és hogy a behozatalnál eddig nyújtott előny számos visszaélésre ad alkalmat, a 139. és 148. számokhoz tartozó jegyzetekbe felvétetnek ezen szavak »az isméti behozatalnak. A kötélverö-árúk vámja a belföldi ipar nagyobb védelmére való tekintetből felemeltetik és pedig a kötelek és alattságok vámja 3 frtrói 5 frtra, a többieké 12 frtrói 18 frtra. A 151. a) szám javaslatba hozott jegyzet megfelel a német vámtarifa hasonló intézkedésének és a szőnyegek és takarók készítéséhez szükségelt nyersanyag vámmentes behozatalát czélozza és már azért is indokolt, mivel ily fonalak a vámterületen elő nem állíttatnak. XXIV. osztály. Gyapjú, gyapjúfonál és gyapjúárúk. Azok az elvek, a melyek a pamutfonalak és pamutárúk vámjainak fölemelésénél fölhozattak, voltak irányadók a gyapjúfonalak és a gyapjúárúk vámjainak módosításánál is. Ez okból hasonlókép közöljük a következő összeállításokat: a) összehasonlítását jelenlegi vámtarifánk tételeinek a javaslatba hozott tételekkel, valamint a német, franczia és olasz vámtarifa tételeivel; b) a gyapjú és gyapjúfonal forgalmát a vámterületen 1870—1885. években: c) a gyapjúárúk forgalmát ugyanazon időszakban.