Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.
Irományszámok - 1884-430. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájáról szóló 1882. évi XVI. törvényczikk módositásáról
430. szám. 123 A vámtarifában javaslatba hozott módosítások részletes indokai a következőkben adatnak elő" IV. osztály: Czukor. Ezen csoportnál egy új jegyzetnek a felvétele hozatik javaslatba, mely szerint a melasse, a már fennálló szeszfőzdék számára 25 krnyi vám mellett behozható legyen. A melasse jelenleg 6 írt vám alá esik. A behozatal ezen vám mellett majdnem lehetetlen volt; minthogy azonban egyes gyárak a melasse főzésére be vannak rendezve, mellasset pedig a vámterületen levő czukorgyárakból az adórendszer következtében beállt eljárás mellett nem kapnak s igy kénytelenek külföldhöz fordulni alkalmas melasse-ért, a vámleszállitás indokolt. Nehogy azonban ezen vámleszállitás folytán ösztön nyújtassák új melasse-szeszfőzdék keletkezésére, melyek tisztán ezen anyag feldolgozását veszik czélba és ez által az egyéb nyersanyagokat feldolgozó gyáraknak verseny támasztassék, a javasolt kedvezmény először csakis a már fennálló szeszfőzdék részére adatik meg és másodszor csak 1888. augusztus l-ig vétetik kilátásba, a mely időponttal a termény-adónak e czukor-gyárakban szándékolt életbelépte folytán ismét elegendő belföldi melasse fog rendelkezésre állani. VI. osztály: Gabona, liszt stb. A gabonaneműek és a lisztnek vámjai azon magasságra emeltetnek, mint a mely vámok múlt évben a Németbirodalomban életbe léptettek. Már ezen indokolás bevezetésében kiemeltük azt, hogy a múlt évi márczius hóban bemutatott tarifa - novellában javaslatba hozott vámok a franczia és a német törvényhozások által életbeléptetett vámemelések által váltak szükségesekké, nehogy az ezen piaczokról kiszorított idegen gabonaneműek és liszt vámterületünkön támaszszon versenyt saját terményeinknek. Az egyidejűleg a vámszövetség megújitásáról szóló törvényjavaslattal előterjesztett indokolásban különben eléggé terjedelmesen kitüntettük gabonakivitelünk jelen helyzetét és esélyeit a jövőre nézve. Utalva az ott mondottakra, azt hiszszük, itt teljesen mellőzhetjük annak újabb kimutatását és indokolását, hogy mennyire válik szükségessé oly intézkedés, mely a belföldi piaczot saját terményeink részére biztosítja. Ezen csoportba két új jegyzet vétetett fel, melyek különben már a novellában is javaslatba hozattak. Szerbia gabona-behozatala, mint az a következő kimutatásból kitűnik, jelentéktelen és a magasabb vámok által érzékenyen sújtatnék. Nemcsak politikai okokból, hanem saját iparczikkeinknek Szerbiába való kelendőségére való tekintetből a kormány érdekeinket sértve nem véli, ha a szerb származású gabonanemüekkej szemben a határforgalomban a jelenleg érvényben álló vámok jövőre is hatályban tartatnak. Ezen engedmény fejében különben Szerbia részéről a mi bevitelünket illetőleg a vámkezelésben ellenengedmény tétetett. Miután továbbá a kenyér vámmentessége az Olaszországgal fennálló kereskedelmi szerződésünkben megkötve van és igy a javaslatba hozott kenyér-vám ezen szerződésnek 1887. évi végéig tartó hatálya alatt életbe nem léphet, nincs kizárva az az eshetőség, hogy a vám alá eső liszt helyébe a vámmentes kenyér behozatala növekedhetik, — a határszéli sütők és malmok érdekében szükségesnek látszott oly irányban gondoskodni, hogy az olasz szerződés lejártáig a mostani gabonavámok maradjanak hatályban. Az osztrák-magyar monarchia gabona- és lisztforgalmára nézve 1868—1885-ig, a következő kimutatás ad tájékozást. 16*
