Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.
Irományszámok - 1884-399. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a budapest-szentlőrinczi keskenyvágányú helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
32 399. szám. A mennyiben pedig a tervezett vonal részben a főváros tulajdonát képező üllői-utat is igénybe veszi, erre nézve az engedélyesek az illető hatósággal, a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. t.-cz. 11. §-a értelmében külön egyezséget kötni tartoznak. A tervezett vonal műszaki feltételei egyébiránt a közigazgatási bejárásnál megállapított tervek, illetve ott létrejött megállapodások alapján a következőkben állapíttattak meg: 2 A vonal egy vágányra 0-76 mt. vágányszélességgel lesz kiépítendő. 3 A pálya emelkedése 20% 0-nál nagyobb nem lehet. — A kanyarodásoknak a nyilt vonalon 100 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. 4 Az alkalmazandó aczélsínek súlya folyó méterenkint 10-9 klgrm-nál könynyebb nem lehet. 5 Az épületek, pálya-elzárás és jelzések tekintetében az engedélyt kérők a fennálló e részbeni szabályoknak s a közigazgatási bejárás alkalmával az illetékes hatóságok által támasztott követelményeknek megfelelő intézkedésekre köteleztettek. 6 A vonalon kiinduló és a végállomáson kivül Kispest mellett egy megállóhely váró helyiséggel létesítendő. 7 Engedélyesek a vonal üzletének vitelét maguknak tartván fenn, kötelesek az építési tőkéből forgalmi eszközökre 31,000 frtot fordítani, s az üzleteszközöket a forgalom emelkedése esetében megfelelőleg szaporítani. 8 Kötelesek az engedélyt kérők a pályát a közigazgatási bejárás eredményének jóváhagyásától számított egy év alatt kiépíteni, s a közforgalomnak átadni. 9 A díjszabások tekintetében az engedélyokmányba oly határozmányok vétettek fel, melyek mig egyrészről lényegileg el nem térnek a helyi érdekű vasutakra nézve általában alkalmaztatni szokott határozmányoktól, addig másrészről alkalmazkodnak azon különleges követelményekhez, melyek ily kisebb, s tisztán a helyi forgalomra szánt vasút irányában szem előtt tartandók. Azon czél által vezéreltetve, nevezetesen, hogy a szóban levő vasút is hivatásához képest a főváros élelmezési és munkás viszonyainak javítására eszközül szolgáljon, jelentékeny kedvezmények biztosíttattak a fővárosba szállítandó élelmi czikkek részére ; 40% árkedvezmény a fővárosban foglalkozó, s a tervezett vasút mentén fekvő telepek és falvakban lakó munkások számára; végre a rendes szállítási dijak 7s-ával felérő ármérséklés köttetett ki a tanuló-ifjúság számára is. 10 A tervezett vasút tényleges építési tőkéje — a műszaki tanács javaslatához képest — 160,000 írtban állapíttatott meg. A pénzbeszerzés tekintetében megadatott az engedélyt kérőknek azon jog, hogy az építési tőke megszerzése tekintetéből */ s részben törzs- és */ s részben elsőbbségi részvényeket bocsáthassanak ki. Feljogosítja továbbá az engedélyokmány az engedélyeseket, hogy a vasút üzletére részvénytársaságot alakíthassanak, a szokásos törvényes feltételek betartása mellett. A névleges tőke az engedélyezési tárgyalások alkalmával nem állapíttatott meg, annak, illetve a czímletek átlagos árfolyamának megállapítása a kormánynak fentartatott. Időközben azonban az engedélyesekkel tárgyalások folytattattak a névleges tőke, illetve átlagos árfolyam megállapítása iránt is, s ez alapon jelenthetem, hogy az engedélyesek a czímletek kibocsátása, illetve a névleges tőke megállapítása tekintetében alapul vett 80%
