Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.
Irományszámok - 1884-408. A zárszámadási bizottság jelentése, az 1884. évi állami zárszámadások megvizsgálása tárgyában
236 408. szám. megszavazva utalványozva túlkiadás megtakarítás frt kr frt kr frt kr frt kr a) a marhazátonyi parteríísités befejezésére • . . 8,134— 11,162.79 3,028.79 — — b) a >Lidiánáh eszközlendő kotrásokra 150,000 — 147,582.78 — — 2,417 22 c) az ordas-fajszi vonal szabályozására 400,000 - 354,798 — - — 45,202 — d) a bajai partbiztositás folytatására 100,000 — 73,180 — — — 26,820 — e) a csölösztői partvédezet kiépítésének megkezdésére 26,415 — 29,345.55 2,930.55 — — /) a lipóti zargat kiépítésére (I. részlet) . 40,000 — — — —— 40,000 — együtt 724,549 — 616,069.12 — 108,479.88 Az itt a) és e) tétel alatt felmerült túlkiadásokra nézve különben megjegyzi a minister úr: hogy az 1883-ban megkezdett marhazátonyi parterősités folytatásából keletkezett 3,028 frt 79 kr. túlkiadást a múlt évből fenmaradt 9,061 forint hitelből véli fedezhetőnek; mig a csölösztői partvédezetnél mutatkozó 2,930 frt 55 kr. túlkiadást azzal indokolja: hogy a folyammeder az épités ideje alatt, kiváltképen a partvédezet alsó részénél mélyebbedett és a part beszakadt, minek következtében több kőhányás volt szükséges, mint terveztetett. Előfordult ezenfelül a viziútak czímén még 50,780 frt előirányzat nélküli utalványozás is, a mely összeg feloszlik: a) az örsujfalusi partvédezetre 4,160 frt. b) a béda-tigancsini partvédezetre 15,960 » c) az oroszvári malomág elzárására 30,660 > összesen . . 50,780 frt. Az a) alatti kiadásra megjegyeztetik, hogy Duna-Örs és Duna-Ujfalu határában partvédezet létezett ugyan, mely alatt azonban a viz a partot szaggatta, minek következtében a partszaggatás továbbterjedésének és a meder nagyobb elfajulásának, valamint az ezzel járó többköltségek kikerülése végett e partrészt biztositani kellett, habár e czélra hitel nem is volt a költségvetésben fölvéve. A b) alattira vonatkozólag előadatik, hogy a Béda és Tigancsin községek között a Duna normális szelvényeinél szűkebb mederben összeszorult víztömeg egész erejével a jobb partra irányulván, e különben is laza talajú partot aggályos mérvű szaggatásokkal fenyegeti, melyek megszüntetése czéljából a folyó 1885. évi államköltségvetésben megfelelő adomány engedélyeztetett. A legveszélyesebb helyek biztosítása azonban á folyam folytonos rombolásainál fogva csak tetemes többköltség árán lett volna elhalasztható, miért is ezeket már a múlt 1884. évben kellett biztosítani, habár erre akkor hitel nem is állott rendelkezésre. A c) alatti kiadás onnan ered, hogy az oroszvári malomág előre nem látható és rohamosan terjedő pusztításai közvetlenül Oroszvár községét s az uradalmi birtokot, valamint a szomszédos Csúny és Eajka községeket, közvetve pedig Mosón megye jelentékeny részét veszélylyel fenyegetvén, ennek elzárása sürgősen volt eszközlendő, mert attól kellett tartani, hogy a Duna hovatovább erősebben fog a mellékágba dőlni és mindjobban fogja veszélyeztetni a megművelt parti területeket s védtöltéseket és mert az elfajulás növekedtével azon költségek is növekedtek volna, melyekbe az előbb - utóbb hajózási tekintetekből kiépítendő párhuzammtí kerül.
