Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.
Irományszámok - 1884-397. Törvényjavaslat a törvényhatóságokról
14 S97. szám. Máskülönben az ügyrendet jelen törvény korlátai között maga a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg s ezen szabályrendeletben az iránt is intézkedik, hogy mely esetben van helye a hallgatóság eltávolításának. 51. §. A közgyűlésen üléssel és szavazással bírnak, habár nem volnának is tagjai a bizottságnak, vármegyékben az alispán, fő- és aljegyzők, tiszti fő- és alügyészek, árvaszéki elnök és ülnökök, főorvos, fő szol gabirák, pénztárnokok, központi számvevők, levéltárnokok s a rendezett tanácsú városok polgármesterei; városi törvényhatóságokban a polgármester, fő és aljegyzők, rendőrkapitány, tanácsnokok, tiszti fő- és alügyészek, árvaszéki elnök és ülnökök, főorvos, főmérnök, pénztárnokok, számvevők, közgyám és levéltárnokok. E joggal azonban a tisztviselők akkor, a midőn saját tényükről van szó, nem élhetnek. Ezeken kivül a megyei közgyűlésen ülés és szavazattal bir az illető törvényhatóság területén rendszeresített államépítészeti hivatal főnöke. 52. §. A többi tisztviselők általában és a tiszteletbeli tisztviselők is, a közgyűléseken felszólalhatnak, s ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is, de szavazattal csak azon esetben birnak, ha egyébként bizottsági tagok. 53. §. Ha valamelyik tisztviselő ellen fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat vagy a hivatalától való felfüggesztés forog szóban: a szavazás titkosan történik. 54. §. A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés egyes tagjait sértő kifejezéssel él, s azt rögtön vissza nem vonja, valamint a ki a tanácskozást megintés és azt követő rendreutasiíás után is tartósan zavarja, még azon ülés folyama alatt széksértési kereset alá vonathatik, s a gyűlés által a felebbezés kizárásával 100 forintig terjedhető s közigazgatási utón behajtható birsággal büntettethetik, fenmaradván a büntető törvények súlya alá eső cselekményekre nézve a későbbi megtorlás joga. 55. §. A közgyűlésről vezetett jegyzőkönyvek rendszerint a másnapi ülésben a közgyűlés által, az utolsó napi ülésről vezetett jegyzőkönyvek pedig legkésőbb 3 nap alatt vagy az erre kitűzött hitelesitő közgyűlésben, vagy az e czélra a közgyűlés által megbízott küldöttség által hitelesíttetnek. A hitelesítés helye, napja és órája az utolsó napi ülésben kihirdetendő s a hitelesítés nyilvánosan eszközlendő. A közgyűlési jegyzőkönyvek hiteles másolatai a belügyministerhez a hitelesítéstől 30 nap alatt, egyes jegyzőkönyvek pedig egyik vagy másik minister kívánatára rögtön felterjesztendők. IV. FEJEZET. A főispánról. 56. §. A vármegyék és a törvényhatósági joggal biró városok élén a főispán áll, kit a belügy minister előterjesztésére a király nevez ki és ment fel.