Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.

Irományszámok - 1884-407. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a telekkönyvi betéteknek a földadókönyv és az állandó kataszter adataival megegyező szerkesztése és a telekkönyvi rendeletek pótlása és módositása tárgyában” beadott törvényjavaslatra

180 407. szám. bözően szabályozott hirdetményi határidők közül a hosszabbik le nem járt, a telekkönyvi betétek a lejárt rövidebb határidő daczára nem birnak a megtámadhatlanság biztosítékaival. A hirdetményi határidő elmulasztásának következményét a bizottság az 58-ik §. 1., 2. és 3-ik pontjaiban a különböző eseteknek megfelelően tüzetesen szabályozta, figyelemmel lévén arra, hogy a nyilvánkönyvi bejegyzés biztossága és hitele követeli, hogy a hirdetményi határidő lejárta után a betét többé az időközben nyilvánkönyvi jogot nyert harmadik személy sérelmére megtámadható egyáltalán ne legyen. ' A hirdetmény közlésére nézve az 59. §-ba felvett intézkedések czélszerüségi szempontok által vannak indokolva. Azon lehető aggály ellenében, hogy a hirdetménynek a kérvényező egyes egyének részére való megküldése a teendőt szaporítani fogja, utal a bizottság arra, hogy több községre vonatkozó hirdetmény közlése tárgyában beadott együttes kérvény — mint különben is a nyilvántartásnál nagy nehézségbe ütköző — figyelembe nem vétetik, hogy az e tárgyban benyújtandó kérvényekre a 71. §. szerint a bélyegmentesség kedvezménye ki nem terjed és hogy ezen értesitések el nem küldésének vagy kézhez nem jutásának jogi következménye nincsen. Különben is a nyomtatandó hirdetmények megfelelő példányainak ajánlott levélben való elküldése sem jelentékeny költséget, sem számba vehető munkaszaporulatot nem okoz; és igy annak mellőzése, tekintettel a hirdetményi határidő elmulasztásának helyre nem pótolható következményeire, indokolható nem lenne. A 60-ik §-ban (min. jav. 48. §.) a bizottság két irányban tért el a törvényjavaslat álláspontjától. Egyfelől ugyanis tekintettel arra, hogy a szerkesztő bizottság előtt tett nyilatkozatokra nézve is foroghatnak fenn oly körülmények, a melyek az azon alapuló bejegyzés érvénytelenségét eredményezhetik, valamint fenforoghat azon eset is, hogy a bejegyzés a kinyilvánitott beleegyezéstől eltérőleg eszközöltetett : a bizottság ezen esetekben a felszólalási kérvény és törlési kereset kizárását a jogbiztonság szempontjából meg nem engedhetönek találta, s ennek folytán a javaslatnak ezen megszorítást tartalmazó rendelkezését kihagyta. Másfelől tekintve azt, hogy a felszólalási kérvényeknek, ellentmondásoknak és törlési kereseteknek az elkésés indokából való visszautasítása elnézésen alapulhat : a visszautasitó végzés ellen a bizottság egyfokú felfolyamodás megengedését hozza javaslatba. A 61-ik §. (min. jav. 49. §.) a bizottság azzal egészítette ki, miszerint kételyek megelőzése szempontjából kimondotta, hogy a hirdetményi határidő eltelte előtt hiányosan beadott törlési keresetek, ellentmondások és felszólalási kérvények hiánypótlás végett záros határidő kitűzése mellett visszaadandók s ennek megfelelően a 67. §.-t (min. jav. 51-ik §.) is kiegészítette. A 62-ik §.-t. (min. jav. 51. §. 1-ső bekezdés) a bizottság az 1881-ik évi LIX. t.-cz. 6-ik §-ának megfelelően kibővítve felvette a szakaszba, hogy a törlési keresetek a perfeljegyzés eszközlése után az illető betét hiteles másolatával a birtokbirósághoz teendők át. A 16. és 18-ik §-ok eseteiben, ha telekkönyvi tulajdonos jogutóda (örököse, hagyományosa, vagy az, a kire az ingatlan élők közötti jogügylettel átruháztatott) ad be ellentmondást : ennek maga a telekkönyvi tulajdonos által benyújtott ellentmondással egyenlő joghatályt tulajdonítani nem lehet. Ha ugyanis maga a telekkönyvi tulajdonos mond ellent : ennek alapján a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése egyszerűen mellőzendő, vagy a mennyiben az ellentmondás a betét szerkesztése után, de a hirdetményi határidő eltelte előtt adatott be : a tényleges birtokos tulajdonjogának törlésével az előbbi telekkönyvi bejegyzés állítandó vissza. Másként áll azonban a dolog, ha a telekkönyvi tulajdonos jogutóda él ellentmondással: mert ezen esetben az ellentmondás csak akkor vehető figyelembe, ha az ellentmondó jogutódi minőségét szabályszerűen kimutatta. E részben a 64. §-ban megállapított rövid eljárás mellett