Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.

Irományszámok - 1884-407. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a telekkönyvi betéteknek a földadókönyv és az állandó kataszter adataival megegyező szerkesztése és a telekkönyvi rendeletek pótlása és módositása tárgyában” beadott törvényjavaslatra

176 407. srám. A vízrendezési társulatok kötelékébe bevont Artérbirtokokat a vízszabályozási társulatok kölesönjáruiékai s a költségjárulékok mint dologi terhek a bejegyzett követeléseket megelőző elsőséggel terhelvén: az ingatlanok hitelképességének és a dologi jogok biztonságának szempontjából felette kívánatos, hogy a hiteltelekkönyvekben lehető szabatosan kitüntetve legyen, hogy a betétekbe felvett ingatlannak minő és melyik része képez ártérbirtokot. Annak magának a kitüntetése, hogy a betétben foglalt ingatlanban minő területű ártér foglaltatik: nem elegendő azért, mert ezen kitüntetés mellett, ha az ingatlan akár örökösödési osztály, akár részbeni eladás eseteiben felosztás alá kerül, a telekkönyvből meg nem állapitható, hogy a kitüntetett mennyiségű ártérből a megosztott ingatlannak mindenik részére mennyi esik. Hogy a telekkönyvi betétekben az ártérbirtok is szabatosan kitüntettessék: a bizottság a 9-ik (új) §. felvételét hozza javaslatba, a mely szakaszban elő van irva, hogy azon társulatoknál, a melyeknek árterei a betétek szerkesztéséig jogerejtíleg és oly módon állapíttattak meg, hogy az egyes ártéri részletek biztosan kimutathatók: az ártérbirtokok esetleges lejegyzés mellett — a mely lejegyzéshez azonban a jelzálogos hitelezők beleegyezése nem kívántatik — ugyanazon betétben külön helyrajzi számok alatt vezettessenek be, s ártérminőségük az .4) lap 6-ik rovatában kitüntettessék. Szükségesnek tartja a bizottság ezen. szabatos elkülönítést a végből is, mert a vízszabályozási társulatok kölcsön- és költségjárulékai csak az ártér birtok-részleteken, s nem egyszersmind ugyanazon birtokosnak fensiki ingatlanain is fekvő dologi terhet képeznek; a minélfogva annak akár megfelelő külön törvényben, akár felhatalmazás folytán kiadandó rendelet útján való szabályozása is szükséges leend, hogy a vízrendezési társulat követelésének behajtására a végrehajtás rendszerint csak magára az ártérbirtokra legyen vezethető; ha pedig az érdéklettek kérelmére az ártéri birtok a fensiki birtokkal együtt bocsáttatik árverés alá: a vételár a kikiáltási, illetőleg a becsár arányában legyen megosztandó. Az ártérbirtokoknak a betétek szerkesztése előtt és a betétek szerkesztése után való elkülönített kitüntetése tárgyában a 75. §. 2-ik pontja intézkedik. A 11-ik §. (minist, jav. 10-ik §.) második bekezdését a bizottság mellőzendőnek találta azon indokból, mert e bekezdés intézkedése a betétek szerkesztésére nem vonatkozik. Az e részben szükséges intézkedés a 75-ik §. 5-ik pontjába vétetett fel. A 12-ik §. (minist, jav. 11-ik §.) intézkedését a bizottság a mulasztás folytán nem telekkönyvezett ingatlanokon felül kifejezetten kiterjesztette azokra az ingatlanokra is, a melyek a helyszínelés óta képződtek. A 13-ik §-nak (minist, jav. 12-ik §.) a 4-ik §-ban megállapított elv folyományát képező rendelkezéseit a bizottság helyesli; s ezen szakasznak csupán szabatosabb szövegezését tartotta szükségesnek. Annak kitüntetését, hogy a tulajdonjog eredeti felvételen, vagy későbbi bekeblezés tárgyát képező szerzési jogczímen alapul-e? a bizottság főleg azért tartotta szükségesnek: mert a telekkönyvi bejegyzés által nyert jog hatálya, különösen az elbirtoklás kérdésében, az eredeti felvételen alapuló tulajdonjog bejegyzés hatályától lényegesen különbözik. Azon esetre, ha valamely ingatlan előbb többeknek osztatlan közös tulajdonát képezte és az egyes jutalékok zálogjogi bejegyzésekkel vanuak terhelve: ezen zálogjogok terjedelmének és egymáshoz való viszonyának előtüntetésére a bizottság nem tartván elegendőnek a 21-ik §. (minist, jav. 16-ik §.) rendelkezését, a 13-ik §. utolsó bekezdésében kimondotta, hogy ezen esetben a B) lapra mindazon bejegyzések átvezetendők, a melyek a zálogjoggal terhelt jutalékok arányát és egymáshoz való viszonyát kimutatják. A 15—19. §-ok (minist, jav. 14., 36., 37. §-ok) rendelkezései a fentebb előadottakkal lényegileg már indokolva lévén: ezen fontos rendelkezésekre nézve a bizottság még a következőket tartja kiemelendőnek. *