Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.

Irományszámok - 1884-405. Törvényjavaslat, a mult évekből származó pénztári hiányok edezéséről

405. szám. 123 nem terheli. A többi, a selyemtenyésztésre, gubóbeváltásra és a selyemfonódák ügyviteli költségeire forditott kiadásnak a selyemanyag eladási árából kell visszatérülni. A kiadási hitelből 16,576 frt 71V* kr. igénybe nem vétetvén, ezen összeg erejéig a kevesebb bevétel teljesen indokolt s e szerint a tulajdonképi kisebb bevétel 60,000 frt. Hivatkozhatnám azon körülményre, hogy a selyemfonál ára 1885. év folyamában oly alacsony volt (kilogrammonként 45 frank), minő egy század alatt nem fordult elő, de miután kilátás van arra, hogy ezen ár mellett is a selyemtenyésztés és a selyemgyár üzleti kiadásai a selyemanyag-eladási árból esetleg csak jelentéktelen veszteséggel fedezhetők leendnek, — ezen körülményt nem kívánom indokul felhozni, — de igenis indokul hozom fel azt, hogy az üzleti kiadásokra nyert állami javadalmazásból állandó értékű beruházások teljesíttettek, nevezetesen munkás-lakház a pancsovai selyemgyárnál. Az újvidéki selyemgyárnál többrendbeli gyári épületek, vizmedenczék és 120 gombolyitó-orsó teljes felszereléssel. Hogy ezen állandó értékű beruházás költségeit egy üzleti év bevételeiből törleszteni nem lehet, az a dolog természetében rejlik; legkevésbbé pedig akkor, midőn az ismert alacsony selyemárak daczára a selyemgubó - beváltási ár, mely nálunk tényleg magasabb volt, mint Olaszország selyemtermelő vidékein, — nem szállíttatott le azon egyedüli okból, hogy a selyemtenyésztéssel foglalkozó szegény néposztály keresményében csorbát ne szenvedjen. A jelzett bevételi hiány compensatiójául tekinthető az ingó és igatlan vagyonértéknél 1885. év folyamában beállott sokkal nagyobb értéknövekedés. 4. czím. >Gazdasági tanintézetek.* A gazdasági tanintézetek ügykörében a bevételi hiány egyenesen a váratlanul alacsony gabonaárakra vezethető vissza. A tarczali és ménesi vinczellér-képezdéknél nem sikerült a rendelkezésre álló bormennyiséget értékesíteni. A tandíj- és tápdíj-bevétel jövedelem a legtöbb intézetnél felülmulta az előirányzatot, a mi az intézetek nagyobb látogatottságának tulajdonítandó. 7. czím. > Állami lótenyész-intézetek. < A ménesbirtok-gazdaságoknál beállott 235,471 frt 97 kr. bevételi hiánynak oka az, hogy az uralgó alacsony árak mellett a gabonakészletet értékesíteni nem lehetett. — A gazdaságokban 1885. év végén meglevő gabonakészlet a tényleges piaczi árak mellett is 446,870 frt értéket képvisel, s ez képezi egyenértékét a bevételi hiánynak. 8. czím. >Vesztegintézetek.* A kőbányai sertés-piaczon a forgalom jelentékeny csökkenése idézte elő a 651 frt 36 kr. bevételi hiányt. >12, czím. Statistikai hivatal.* A számításba vett 3 millió darab árúforgalmi űrlap helyett csak 2.096,000 darab árusittatván el, ez idézte elő a 18,080 frt bevételi hiányt. 15. czím. >Alapok s alapítványok.* Az országos közgazdászat! alapnak hazai iparvállalatokban elhelyezett 121,000 frt részvény-tőkéje után az év folyamában kamatok, illetőleg osztalékok nem folytak be, s ez idézte elő az előtüntetett 6,566 frt 81 kr. bevételi hiányt. Í6*