Képviselőházi irományok, 1884. X. kötet • 288-339. sz.

Irományszámok - 1884-306. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, becsületsértés vétségével vádolt Herman Ottó képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában

306. szám. 197 A kecskeméti kir. törvényszék a kir. ügyész indítványának 1884. évi 1814. sz. a. kelt határozatával helyt adott, s az emiitett panasz-feljelentést további illetékes eljárás végett a czeglédi kir. járásbírósághoz visszaküldötte. A czeglédi kir. járásbíróság 1884. évi 1083. sz. a. határozatával az ügy érdemleges tárgyalását elrendelvén, annak megtartására 1884. éví november hó 24. napját tűzte ki, melyre panaszló Csatár Zsigmondot azon utasítással idézte meg, |hogy a kitűzendő tárgyalásnál tanúi vagy más bizonyítékaival jelenjék meg, vagy azokat olykép jelentse be, hogy a tárgyalásra megidéztethessenek. Panaszló az 1884. évi november hó 24. napjára kitűzött tárgyalásra személyesen megjelent, s vádfeljelentésének újbóli fentartása mellett, az incriminált állitások bizonyítására pótlólag még Hoffer Mihály tanura hivatkozott, s miután ez jelen volt, kérte annak kihallgatását is elrendelni. Az eljáró biró ezen kérelemnek helyt adott, s első sorban Hoffer Mihály tanú vallomását vette, ki ez alkalommal oda nyilatkozott, hogy Hermán Ottót nem ismeri, de a leírás után őt felismerte polna, ha márc{ius 15-én Cegléden -a Kossuth-téren látta volna s hogy a vádbeli cselekvényeknek általa történt elkövetéséről tudomása nincsen. * Másod sorban Szokol Mihály tanú lett kihallgatva, aj ki a következő vallomást teszi: >Hermán Ottót én sem ismerem, s igy semmi tudomásom nincs arról, hogy Csatár Zsigmondot a panastfott napon bármiképen megsértette volna*. Harmad sorban Gál József tanú hallgattatott ki, kinek vallomása következő: >Herman Ottót nem ismerem és igy tudomásom sem lehet arról, hogy Csatár Zsigmondot a panas\lott napon és helyen bármiképen megsértette volna*. Ezzel az 1884. évi november hó 24-én tartott tárgyalás befejeztetvén, miután magán vádló állításait bebizonyítani képes nem volt, az ügynek folytatólagos tárgyalására újabbi halasztást kért, s erre nyomban megnevezett Mészáros Lajos tanút, s általa majdan bejelentendő más tanukat kért megidéztetni. Az eljáró királyi járásbiró magán panaszos kérelmének helyt adott s folytatólagos tárgyalási határnapul 1885. évi február hó 9. napját tűzte ki, melyre azonban sem magánvádló sem az általa hivatkozott tanú meg nem jelent, mire az ügy tárgyalása újabban f. évi február hó 28. napjának reggeli 9 órájára halasztatott s erre Csatár Zsigmond magán vádló s bejelentett tanúja ismételve megidéztetett. Az ekként f. é. február hó 28. napjára halasztott tárgyalás magán panaszos írásbeli folyamodványa folytán 1885. évi április hó 15. napjára lett elnapolva s arra magán vádló Csatár Zsigmond s bejelentett tanúja újból megidézve. Ezen tárgyalásra azonban magán vádló ismét meg nem jelent, sőt az eljáró kir. járásbírósághoz 1885. évi április hó 13-án 974. sz. a. benyújtott folyamodványában, — mely vádlott Hermán Ottó képviselő elleni kifakadásokat is tartalmaz, kijelenti, hogy mindaddig mig Hermán Ottó a tárgyalásra meg nem idéztetik s mindaddig, mig e czélból mentelmi jogának felfüggesztése iránt a birói intézkedés meg nem történik, a kitűzendő tárgyalásokon megjelenni nem is fog. Mészáros Lajos megidézett tanú a tárgyaláson megjelent, az eljáró biró által kihallgattatott s a hozzá intézett kérdésekre határozottan oda nyilatkozott, miszerint arról, hogy Hermán Ottó orsz. képviselő múlt évi márczius hó 15-én Czegléden a Kossuth-téren Csatár Zsigmondot meggyalázó*kifejezésekkel illette volna, semmi tudomása sincsen, sem olyan tanút, ki erről tudomással birna, megnevezni nem tud.