Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.
Irományszámok - 1884-246. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a marosludas-beszterczei helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
46 246. szám. A pénzbeszerzés módozatai s a névleges tőke megállapítása is bevonatván az engedélyezési tárgyalások keretébe, mindezekre nézve a következő megállapodások jöttek létre. A tényleges építési költségből az 1884. évi XXXII. t.-cz. által engedélyezett állami segély, a posta, törvényhatóságok s magánosok hozzájárulásai által 1.132,400 frt, — s illetve, miután a hozzájárulások egy része több évi törlesztés mellett fog befolyni, me!y részletnek az épités czéljaira való idejébeni leszámitoltatása mintegy 50,000 frtnyi pénzbeszerzési költséggel járand, tényleg 1.082,400 frt fedezése van biztosítva, mely hozzájárulások fejében névértékben számított törzsrészvények fogván kiadatni, az építési töke többi része vagyis 1.102,600 frtnyi elsőbbségi részvények kibocsátása utján lesz beszerzendő. Ehhez képest az elsőbbségi részvényekre 6°/o-os kamatláb alapulvétele mellett 72% os kibocsátási, illetve átvételi árfolyam állapíttatván meg, az elsőbbségi részvények névleges összege kikerekítve 1.531,400 frtot teend, mihez hozzáadva a kibocsátandó törzsrészvények névleges összegét 1.132,400 frtot, — az egész névleges alaptöke 2.663,800 frtot teend, mi mellett a tényleges tökével szemben mintegy 827°-os átlagos árfolyam eredményeztetik, s az elsőbbségi és törzsrészvények közti, az 1880. évi XXXI. t.-cz. 14. §-a által előirt arány a névleges tőkénél is nemcsak betartatik, de sőt az elsőbbségi részvények összege a megengedett legnagyobb mértéken még alól is marad. Az 1884. évi XXXII. t.-cz. 2. §-ában foglalt rendelkezéshez képest a 300,000 frtnyi állami segély fejében nyújtandó ellenszolgálmány az engedélyokmány 13. §-ában megállapittatott, kimondatván, hogy »az engedélyesek kötelesek az apahida-szászrégeni államút 51 és 76'8 km. közti szakaszának kiépítéséhez, valamint a 37 és 77 km. közti szakasz fentartásához szükséges kavicsanyagot, az e czélra megkívántató kavicsbányáknak saját költségükön leendő megszerzése mellett, — az engedélyezett vasút üzletének megnyitása napjától számítandó 20 éven át, minden köbméter kavics, után fizetendő egységárért, — a termelési, fel- és lerakási műveletet is ide értve, saját jármüveikkel a sármási pályaházhoz szállítani s ott később megállapítandó ideig és módozatok mellett raktározni«. A kavics raktározását illetőleg megjegyzendő, hogy az e részbeni módozatokat felesle ó esnek látszott akár az engedélyokmányban, akár külön szerződésben már most szabályozni, minthogy e részben a dolog természeténél fogva csak esetröl-esetre kellend a szükséges intézkedéseket megtenni. A most érintett állami segély fele, vagyis 150,000 frt a jövő 1886. évben fog igénybe vétetni, miért is az e czélra szükségelt hitel a jövő évi állami költségvetésbe a pénzügyministeri tárczánál elöirányoztatott, — a másik fele rész pedig 1887. évben kerülend kifizetésre. — Kiköttetett végre az engedélyokmányban ezen állami segélyre vonatkozólag, hogy ha a pálya megváltása az engedélyokmány keltétől számitandó 10 éven belől történik, az esetre ezen állami segély a megállapitott tényleges tökéből levonandó lesz; mely kikötésnek indoka abban rejlik, hogy 10 éven belől az állam még nem lenne kárpótolva a társaság által teljesítendő kavicsszállitás által az engedélyezett állami segélyért, s igy a 10 éven belöli beváltás esetén a fenti kikötés hiányában a társaságnak kétszeresen lenne kénytelen a kérdéses segélyt kifizetni. Ezek után megjegyezve még, hogy az engedélyezési tárgyalás során létrejött fontosabb megállapodások és egyéb határozmányok a többi helyi érdekű vasutak engedélyokmányaiba foglalt feltételekkel teljesen megegyezők és hogy engedélyesek az 50,000 frtnyi biztosítékot előzőleg lefizették, az 1884. évi XXXII. t.-cz. 3. §-ában foglalt meghagyáshoz, illetve az 1880: XXXI. t.-cz. 1. §-ához képest van szerencsém bejelenteni, hogy a marosludas-beszterczei helyi érdekű vasútra vonatkozó engedélyokmányt az ide tisztelettel csatolt példány szerint elől megnevezett engedélyeseknek f. évi június hava 18-án kiadtam. Budapesten, 1885. évi szeptember hó 28-án. Br. Kemény Gábor s. k., közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister.