Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.
Irományszámok - 1884-245. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a taraczvölgyi keskenyvágányú helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
36 245. szám. ministeri rendelet 6. §-ának határozata szerint foganatosítandó közigazgatási bejárás eredménye vagy az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán, a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni; ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási bejárás folytán meghatározott pályanyom változást s az engedélyesnek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást ez által sem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s éhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sínúthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegybe vétel kilométerenként 14,000 o. é. forintot ezüstben meghalad, akkor az engedélyes köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy második vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. Az utolsó 20 év lefolyása alatta második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles az engedélyes előállítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók, azon megjegyzéssel, hogy a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministeriumnak fenn van tartva, esetröl-esetre tovább menő kedvezményeket is engedélyezhetni. a) Alépitmény. A maximai emelkedés 13-5°/oo lehet. A kanyarodásoknak a nyilt pályán 70 méternél kisebb íélátmérövel nem szabad birniok. A pályatest koronaszélessége ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 2*o5 méterben, az alépitmény szélessége 2'65, végre a kavicságy felső szélessége l'7o, ugyanennek vastagsága pedig 0"20 méterben állapittatik meg. A boltozott és fedett átereszek egészen, a nyilt átereszeknek és a hidaknak pedig parti falai köböl vagy téglából létesítendők; a felszerkezetek vasból, a többnyílású műtárgyak középjármai pedig tölgyfából állitandók elő. b) Felépítmény. A pálya vágányszélessége 0*75 méterben állapittatik meg. A sínek, melyeknek mindenesetre aczélból 'kell lenniök, folyóméterenként 11'5 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és oly sűrűn rakott talpfákra lesznek helyezendők, hogy igénybevételűk Q centiméterenkint 1,000 kg.-mot meg ne haladjon. A közönséges talpfák hossza l\so méternél kisebb nem lehet, s ugy azok, mint a kitérők talpfái is tölgy- vagy fenyű-fából akként állitandók elő, hogy a talpfák alsó színétől mérve legalább O'io méter kavicságyon nyugodjanak.
