Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.

Irományszámok - 1884-263. Törvényjavaslat, a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvényczikk és az ennek módositása és kiegészitéséről szóló 1876. évi V. törvényczikk módositása iránt

263. Jelenlegi szöveg: 59. §. A közgyűléseken a jelenlevők határoznak. A tanácskozás ügyrendét a község sza­bályrendelettel állapitj a meg. 60. §. A közgyűléseken az elöljáróság tagjai kö­zül csak a polgármester, bíró, jegyző, rendőr­kapitány, tanácsnok, ügyész, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, közgyám, orvos és mérnök bir szavazattal és mindegyik csak olyan ügyek­ben, melyek által személyileg érdekelve nincs. A többi tisztviselők a közgyűléseken fel­szólalhatnak s ha felhívatnak, felszólalni köte­lesek is, de szavazattal csak azon esetben bír­nak, ha a képviselő-testületnek különben is tagjai. 61. §. A gyűlést az elnök nyitja meg és zárja be, ő vezeti a tanácskozást és őrködik az ügy­rend megtartása fölött. Jogában és kötelességében áll az elnöknek a csendzavaró hallgatóságot előrebocsátott megintés után a teremből kiutasítani s a szólót a tárgyhoz térésre s ha attól ismételve eltért, vagy az illedelmet sértené, rendreutasítani s ha ez nem használna, a szót tőle azon tárgy­ban elvonni. A kérdést szavazatra az elnök teszi fel. Szavazás előtt a kérdés megállapításához a tagoknak szólni jogukban áll, vélemény­különbség esetében a többség határozata dönt. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha 5 tag kívánja, vagy ha községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheléséről, terhes szerződések kötéséről és községi kölcsön­Bzám. 229 Javaslatba hozott szöoeg: 57. §. A közgyűléseken a jelenlevők határoznak. A tanácskozás ügyrendét a község sza­bályrendelettel állapítja meg. A ki a község közjavadalmait haszonbérli, vagy a községgel szerződési viszonyban vagy perben áll, a község közjavadalmaira vonatkozó vagy a szerződési viszonyból eredő semminemű ügyek tárgyalásában részt nem vehet. Általában mindenki csak olyan ügyek tár­gyalásában vehet részt és szavazhat, melyek által személyileg érdekelve nincs. 58. §. A közgyűléseken az elöljáróság tagjai közül csak a polgármester, bíró, jegyző, rendőrkapi­tány, tanácsnok, ügyész, árvaszéki ülnök, pénz­tárnok, számvevő, közgyám, orvos, illetőleg kör­orvos és mérnök bir szavazattal (57. §.). A többi tisztviselők a közgyűléseken fel­szólalhatnak, s ha felhivatnak, felszólalni köte­lesek is, de szavazattal csak azon esetben bír­nak, ha a képviselő-testületnek különben is tagjai. 59. §. A gyűlést az elnök nyitja meg és zárja be; ő vezeti a tanácskozást és őrködik az ügyrend megtartása fölött. Jogában és kötelességében áll az elnöknek, a csendzavaró hallgatóságot megintés után a teremből kiutasítani, s a szólót a tárgyhoz té­résre, s ha attól ismételve eltért, vagy az ille­delmet sértené, rendreutasítani, s ha ez nem használna, a szót tőle azon tárgyban meg­vonni. A kérdést szavazatra az elnök teszi fel. Szavazás előtt a kérdés megállapításához a tagoknak szólni jogukban áll, véleménykülönb­ség esetében a többség határozata dönt. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha 5 tag kívánja, felállással sza­vazni kell és ha 10 tag kívánja, vagy ha köz­ségi törzsvagyon elidegenítéséről, megterhelésé-

Next

/
Thumbnails
Contents