Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.

Irományszámok - 1884-263. Törvényjavaslat, a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvényczikk és az ennek módositása és kiegészitéséről szóló 1876. évi V. törvényczikk módositása iránt

220 263. szám. Jelenleyi sxöveg: A névjegyzék és sorrend megállapításánál csak a községben és területén fekvő vagyon, s a községben s területén élvezett jövedelem összes egyenes államadója, s a községben fize­tett személyes kereseti adó vétetik számításba; továbbá: az állami, felekezeti és magán intézetek tanárai, néptanítók, a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelké­szek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvé­nyes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvo­sok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bá­nyászok, erdészek és gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő, vala­mint kiskorú gyermekek államadója is beszá­mítandó, ha a nőnek vagy kiskorú gyerme­keknek vagyonát kezeli. Midőn ketten vagy többen fizetnek hason­mennyiségü államadót, ezek között a sorshúzás dönt; midőn pedig ezen eset olyan egyének közt fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számított államadó folytán juthatna a képviselő-testületbe: az utóbbi bír elsőbbséggel. Javaslatba hozott szöveg: dig, mely a kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, eljárásáról a kép­viselő-testületnek tesz indokolt jelentést, és ez utóbbi a jelentés vételénél 24 órai időnek köz­bevetése mellett a tárgyalást kitűzi és határo­zatot hoz. A főszolgabíró által kiigazított névjegy­zék tartalma a kitételnek közhirré tételétől, a városi képviselő-testület határozata pedig a kihirdetéstől számítandó 15 nap alatt az al­ispánhoz s onnan újabb 15 nap alatt a közigaz­gatási bizottsághoz felebbezhető, melynek ha­tározata ellen felebbezésnek nincs helye. Mindkét esetre nézve azonban épen tar­tatik a belügyminister azon joga, hogy az el­járásban és határozatban előfordult lényeges hibák és törvénysértések miatt a főispán fel­terjesztésére az ügyet felülbírálhassa. A névjegyzék és sorrend megállapításánál csak a község területén és az ahoz közigaz­gatásilag csatolt pusztán birt fekvő vagyon, valamint az azokon élvezett jövedelem után fizetett egyenes államadó vétetik számba; továbbá az állami, felekezeti és magántan­intézetek tanárai, néptanítók, a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar állam­ban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügy­védek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, állatorvosok, bányászok, erdészek, gazdászok és gazdatiszteknek egyenes állam­adója kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő, vala­mint kiskorú gyermekek államadója is beszá­mítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyerme­keknek vagyonát kezeli. Midőn ketten vagy többen fizetnek hason mennyiségű államadót, ezek között a sorshúzás dönt; midőn pedig ezen eset olyan egyének között fordul elő, kik közül az egyik egyszere­sen, a másik pedig kétszeresen számított állam­adó folytán juthatna a képviselő-testületbe: az utóbbi bír elsőbbséggel. A ki több községben jön a legtöbb adót

Next

/
Thumbnails
Contents