Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.
Irományszámok - 1884-262. Törvényjavaslat, a köztörvényhatóságokról
262. szám. 195 A javaslat ezen §-a végén felvett ama rendelkezés, mely szerint a belügyminister a törvényhatóságokeljárását, különösen a belső ügyvitelt és apénzkezelést saját kiküldött közege által bármikor megvizsgáltathatja, a felelős kormányt megillető felügyeleti jogban, és abban találja indokolását, hogy a központi felügyeletnek és ellenőrzésnek a javaslatban contemplált módon eszközlendö gyakorlását a némely törvényhatóságokban előfordult visszásságok már eddig is ismételten elengedhetlenné tévén, szükségesnek látszott, hogy a belügyministert megillető eme joga municipális törvényben is határozott kifejezést nyerjen. A 4. §-ho{. A javaslat ezen §-a, az eredeti szöveg 3. §-ában foglalt rendelkezéseket azon kiegészítéssel tartalmazza, hogy az ezen §-ban felsorolt bizottsági határozatok külön-külön indokolt jelentés kíséretében terjesztendök fel az illető ministerhez. Ezen kiegészítést némely törvényhatóságoknak ama téves felfogása tette szükségessé, mely szerint a bizottsági határozatok felterjesztése iránt a törvény ezen §-ában foglalt rendelkezéseknek eleget véltek tenni az által, ha a közgyűlési jegyzökönyveket, melyek a felterjeszteni kötelezett határozatokat is tartalmazták, felterjesztették a belügyministerhez, azon véleményben lévén, hogy a mennyiben a közgyűlési jegyzőkönyv felterjesztésétől számított 40 nap alatt az abban foglalt határozatokra nézve az érdekelt minister nem nyilatkozott, azt helybenhagyottnak tekinthetik és végrehajthatják. Ezen felfogás egészben téves, mert a közgyűlések jegyzökönyveinek hiteles másolatban felterjesztése, nézetem szerint, de a dolog természetéből kifolyólag is, nem azért rendeltetett el, hogy az abban foglalt s kormánymegerösitést igénylő határozatok érdemileg elbíráltassanak és hogy azokra vonatkozó elhatározásáról az illető minister a köztörvényhatóságot a beérkezéstől számított 40 nap alatt értesítse, hanem a végből, hogy azokból a belügyminister a törvényhatóságok állapotára azok közigazgatásának általános menetéről, az azokban foglalt tárgyalások és határozatok alapján részletes tudomást szerezvén, az általános közigazgatási szempontokból szükségesnek mutatkozó intézkedéseket megtehesse. I Ezen felfogás mellett szól ama körülmény is, hogy a kormány jóváhagyását igénylő számos határozatra nézve az esetleg szükséges kormányintézkedés, ha azokról a belügyminister csak a hitelesítés után 30 nap alatt felterjeszteni kötelezett jegyzőkönyvi másolatból értesül, az ügy nagy hátrányára a legtöbb esetben igen elkésetten történhetik meg. A\ 5., 6., 7., 8., 9. §-okho{. Az 1870: XLIÍ. törvényczikknek a közgyűlési határozatok felebbezhetöségére, szabályrendeletek alkotására és megerősítésére vonatkozólag, annak 4., 5., 6., és 7. §-aiban foglalt rendelkezései, a javaslat 5., 6., 7., 8. és 9. ^-aiba azon helyesbitésekkel vétettek fel, melyek azoknak a gyakorlatban való alkalmazása körül felmerült kételyek eloszlatása szempontjából mutatkoztak szükségeseknek. Ezen helyesbítésekre vonatkozólag megjegyezni kivánom, hogy a municipális törvény e részbeni elvi álláspontjának fentartása mellett kívánatos volt a részletek szabatosabb kidomboritása. Különös súlyt fektettem arra, hogy minden közérdekű határozat lehető széles körben hozassék köztudomásra, hogy azoknak is, kik az ilyen határozat hozatalában részt nem vehettek, mód és alkalom nyujtassék arra, hogy a netalán sérelmes határozat ellen jogorvoslatot kereshessenek. A magánfeleket érdeklő határozatok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések alapjául a kézbesitökről szóló 1875 :X. t.-cz. vétetett; a közérdekű határozatok közhírré tételét szabályozó rendelkezések megállapításánál pedig a gyakorlat szolgált irányadóul. A felebbezési határidőket 35*
