Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.

Irományszámok - 1884-257. Vallás- és közoktatásügyi minister jelentése, a tárczájánál előfordult 1884. évi túlkiadások tárgyában

122 257. szám. A községi iskolák költségvetéseinek átvizsgálásánál gyakrabban a megállapított hiányból 20% levonatott, mikor a község teljesen be nem igazolta, hogy az egész hiány fedezésére képtelen s a község utasíttatott, hogy igyekezzék ezen részt maga fedezni. A tanév folytán azután ezen 20% tényleg a község által beszolgáltatható nem lévén, gyakran pót-államsegély megadása válik elkerülhetetlenné s ez által is emelkedik a községek által igénybe vett segélyek összege. Tankönyvek és taneszközök előállítására előirányoz tátott 14,000 frt, utalványoztatott 26,700 frt 22 kr., mi szintén az előbbiekben kifejtett körülményekben s abban leli indokolását, hogy az állami népiskoláknak felszerelés és a tanczél megvalósítása tekintetében is mintaszerűeknek kell lenniök. A kisdedóvodák fontos ügye is figyelemre méltó haladást tett, miért e tételnél is 1,298 forintnyi túllépés állott elő. Hasonlóképen szaporodtak a népoktatási magántanintézetek s miután a már létezők közül is több magasabb államsegélyre szorult s azt olyanoktól, melyek hivatásukat jól töltik be s a község vagy hitfelekezet terhét megkönnyítik, megvonni nem akartam, itt is elkerülhetet lenné vált némi, t. i. 5,769 frt 40 krra menő túlkiadás. A népnevelési intézetek felállításával járó mérnöki és egyéb költségekre az előirányzott 13,000 írttal szemben kiadott 36,120 frt 15 kr. nagyobb része az állami iskolák építésénél és átalakítása alkalmával felmerült mérnöki uti és napi díjakra, valamint az állami iskolai tanítóknak a tanító-testületek gyűlésén történt megjelenése alkalmából esedékes uti és napi díjaira fordíttatott. Tanítók hivatalból történt áthelyezésénél úti költségek 589 frt 81 krt vettek igénybe. Ezen áthelyezéseket szolgálati érdekek követelték vagy egészségi szempontból váltak szükségessé. Ezen rovat alatt utalványoztalak oly segélyezések is, melyek megadását fontos indokok parancsolták és más rovat alá sorozhatok nem voltak, így: az Eötvös-alap részére államsegély 1,500 frt, a budai körnek népszerű felolvasások rendezésére segély 400 frt, a >Budapesti népoktatási kör«-nek 2,000 frt államsegély, a budapesti III. ker. önképzö-egyletnek magyar nyelvi oktatási czélokra segély 300 frt. Szintén ezen rovatból kellett fedezni a népoktatási statisztikai anyag feldolgozására alkalmazott egy állandó és két kisegítő díjnok napi díjait, valamint a népiskolai törzskönyvezés végrehajtása ügyében kiküldött közegem úti költségeit és a közoktatás állapotáról szóló és az országgyűlés elé terjesztett ministeri jelentés szerkesztése s németre fordítása körül működök rendkívüli jutalömdíját stb. Az elemi iskola mindennapi tanfolyamát bevégzett és több képzettséget kivánó leánygyermekek taníttatása czéljából az 1884. évben Nagy-Kikindán és Pancsován állíttatott fel állami felső leányiskola, mely községekben azon idő szerint a felső leányiskolákra legnagyobb szükség volt. A zilahi állami felső leányiskola az 1884/5. tanévre fokozatosan tovább fejlesztetvén, az iskola számára vásárolt épület vételárára 2,000 frt és az épület helyreállítására 735 frt 69 kr, utalványoztatott. A felső népiskolák azon czélból, hogy a tanulók gyakorlati irányú ipari vagy gazdasági szakismeretekre oktattassanak, ily irányban kiegészitendők lévén az e részben 1884. évben legszükségesebbnek mutatkozó rendelkezéseket meg kellett tenni, a korponai felső népiskola asztalos-ipartanműhelylyel bővíttetett ki és a tanműhely felszerelésére 994 forint 17 krajczár fordíttatott. A dicsö-szent-mártoni állami felső népiskola számára gazdasági gyakorló teret kellett megszerezni 2,000 frt vételárért, az iskolaépület átalakítási költségeinek első részlete gyanánt pedig 3,000 frt utalványoztatott. Az a.-meczenzéfi felső népiskola új tanerők kinevezése által bővíttetett és a vasipartanműhelyben új munka-mester alkalmaztatott.