Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.
Irományszámok - 1884-187. A vizjogi törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése
187. szám. 81 A szolgalommal terhelt terület birtokosa ellenben követelheti, hogy a területén átvezető csatorna, vagy árok mindig tisztán tartassák s azok partjai is a szolgalomra jogositottnak költségén jó karban tartassanak. 62. §. A vizvezetési szolgalomra jogosított a munkálatok megkezdése előtt a föld tulajdonosát kártalanítani tartozik. A kártalanítási összeg áll: 1. az elfoglalandó területek becsértékéből; 2. a becsértéknek ehhez hozzászámított egy ötödéből; 3. az épületeken, függő terméseken és ültetvényeken okozott károk megtérítéséből; 4. a terület szétdarabolása vagy annak más egyéb nemű romlása által keletkező hátrányok megtérítéséből. 63. §. A szolgalom a vízhasználati jogositványnyal egyidejűleg szűnik meg. Ha a jogosítvány tartama alatt a jogosított a vízvezetéket 3 év alatt nem használná, a szolgalommal terhelt terület tulajdonosa a szolgalom hatósági megszüntetését a határidő lejárta előtt is kívánhatja. A szolgalom megszűntével a szolgalomra jogosított tartozik a vízvezetéknek mindazon részeit, melyek a területnek elválaszthatatlan alkatrészét nem képezik, saját költségén, a hatóság által legalább 2 hónapra megállapítandó záros határidő alatt eltávolítani, ellenkező esetben ezek a terület tulajdonosának szabad rendelkezésébe mennek át. A szolgalomra jogosított ily esetekben az általa fizetett kártalanítási összegből semmit vissza nem követelhet. 64. §. A vízhasználatra jogosított a közlekedésre szükséges átjárókat, hidakat vagy átereszeket, a szolgalom megállapításakor létező viszonyoknak megfelelően elkészíttetni s azokat jó karban tartani tartozik. 65. •§. Ha valamely területen vizvezető árok már van, a tulajdonos nem tartozik tűrni, hogy területén át új árok nyittassák, föltéve, hogy a létező vizvezető árok az új czélnak is megfelel. Ez esetben a létező árok használandó fel. A szolgalomra jogosított mindazáltal ezt nem követelheti. 66. §. A parti és mederbirtokos kártalanítás nélkül megengedni tartozik, hogy a hatóságilag engedélyezett vagy a 46. §. értelmében az állam által létesítendő vízvédelmi, szabályozási és vízhasználati művek a mederben létesíttessenek, illetve abba beépíttessenek és a partokba beköttessenek, valamint hogy a közérdekből létesítendő szabályozási és mederrendezési munkálatoknál nyert anyagot a munkálat létesítője kártérítés nélkül felhasználhassa. A beépített művek az illető építtető tulajdonát képezik. • . A parti birtokos kártalanítás nélkül tartozik: 1. tutajozható és hajózható folyók mentén a vontatásra, emberek és állatok számára szabályrendeletileg megállapított szélességű vontató utat hagyni; 2. a hajók és tutajok kikötését a hatóságilag megjelölt helyeken megengedni; KÉPVH. IROMÁNY. 884—87. VI. KÖTET.
