Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.
Irományszámok - 1884-185. A véderő-bizottság jelentése, „a honvéd orvosi tisztikar ujjászervezéséről szóló 1877-ik évi XIV-ik t.-cz. módositása iránt” benyujtott törvényjavaslatról
185. szám. 59 felelő képzettséggel, de kik e szolgálatot élethivatásuknak választva, menten az életfentartás gondjaitól, egész buzgalmukat és munkásságukat a honvédség egészségügyi szolgálatának szentelhetik. Hog£ ez a honvéd orvosi tisztikar jelenlegi szervezete mellett, midőn az orvosok egy tekintélyes száma évi 300 frt átalánynyal jutalmaztatik, el nem érhető, bővebb magyarázatot nem igényel. De hogy az átalány-reudszer ki nem elégítő, legjobban igazolja az a körülmény, hogy a honvéd-orvosi tisztikar szervezetén minduntalan módosítani kellett. Minél inkább fejlődött honvédségünk, annál több orvost kellett tettlegesitenünk, mint ezt az 1871. évi Vll.t.-cz. és 1877. évi XIV. t.-cz. intézkedései igazolják. Eltekintve, hogy az előbb jelzett, mai viszonyok között számba sem vehető jutalmazás mellett, képzett orvosok szolgálattételre elegendő számban egyátalában nem vállalkoznak és eltekintve, hogy azok, a kik vállalkoznak, munkásságuknak csakis igen csekély részét szentelhetik a honvédség érdekeinek, egy további igen lényeges hátránya az átalány-rendszernek az, hogy az illető orvosok épen az előbb jelzett okoknál fogva teljesen otthonosak lehetnek ugyan orvosi szakmájukban, de soha sem lesznek kellően jártasak a honvéd-orvosi szolgálatban, miután ez bizonyos mértékben katonai szolgálati ismereteket tételez fel, melyek pedig csak tényleges és folytonos szolgálat által sajátíthatók el. De a fegyelem tekintetében is hátrányos volt e rendszer, miután az átalány mellett alkalmazott orvosok katonai fegyelmi hatóság alatt nem állottak. Bármely csapatnál a rend fentarthatásának, a szolgálati érdekek megóvhatásának első feltétele az, hogy a csapat minden tagja a szolgálatban elkövetett vétség vagy mulasztásért katonai elöljárósága által fegyelmi utón legyen megfenyíthető. Hogy tehát a jelzett hiányok orvoslandók, kétséget nem szenved. Ez azonban csak ugy érhető el, ha lehetőleg teljesen szakítva az átalány-rendszerrel, honvédségünket a szükséges tettleges állományú orvosokkal ellátjuk. A véderő-bizottság határozatánál az előadottakon kívül kellőleg figyelembe vette ugyan a pénzügyi szempontot is, de miután meggyőződése szerint a törvényjavaslat intézkedései honvédségünkre nemcsak üdvösek, de feltétlenül szükségesek is, elfogadta azt a részletes tárgyalás alapjául. A részletekben: A czím az előbbeni törvényre való hivatkozás mellőzésével következőkép módosíttatott: »Törvényjavaslat, a honvéd-orvosi tisztikar újjászervezéséről*. Végül mellékeljük •/. alatt a pénzügyi bizottság jelentését is és ajánljuk a törvényjavaslatnak ugy általánosságban, mint részleteiben való elfogadását a t. képviselőháznak. Budapesten, 1885. évi április hó 21-én. Tisza László s. k, Tischler Vincze s. k., bizottsági elnök. bizottsági dőadó. 8*
