Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.

Irományszámok - 1884-181. Törvényjavaslat, a főrendiház szervezetének módositásáról

42 181. szám. megállapíttatik, hogy ha az ezen §. 6) pontjában emiitett vagyoni képesítéssel a magyar korona országaiban fekvő földbirtokuk után bírnak, a magyar főrendiházban jogukat csak azon esetben gyakorolhatják, ha az iránt, hogy ezen jogot személyükre nézve egyszer s mindenkorra kizárólag a magyar főrendiházban akarják gyakorolni, 24. évük betölte után 6 hónap alatt, a mennyiben pedig a 24. évet már meghaladták; az 1885. évi július 1-éig, a magyar királyi ministerelnökhöz intézendő nyilatkozatot tesznek. Ezen nyilatkozatot a ministerelnök, ha az országgyűlés együtt van, a nyilatkozat vételétől számított, ha együtt nincs, az országgyűlés összejövetelétől számított 8 nap alatt a főrendiház elnökével közli. c) Azon leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok és egyenes leszármazás utján törvényes fiutódaik, kiknek a megfelelő (herczegi, grófi, bárói) czímen kivül ő Felsége a király, a ministertanács felterjesztésére, az örökös főrendiházi tagság jogát is külön adományozta. A nem leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok a főrendiházi tagság jogával, a ministertanács előterjesztésére, csak a törvényhozás utján ruházhatók fel. A ministertanács mindkét esetben csak oly 24. évüket betöltött és nagykorú érdemes magyar állampolgárt hozhat javaslatba, ki az ezen §-ban megállapított, vagyoni képesítéssel bír. 3. §. Ha a 2. §. b) és c) pontja által érintett családok tagjainak valamelyike nem bir a megállapított vagyoni képesítéssel, vagy ha azt későbben elveszti, azon időtől fogva rá nézve a jog szünetel, de feléled ismét, ha ezen képesítést később megszerzi. Ez esetben a jog a jogosultság igazolását követő legközelebbi ülésszaktól fogva gyakorolható. 4. §. Az általuk viselt méltóság vagy hivatal alapján és annak tartama alatt tagjai a főrendiháznak: A) a) az ország zászlósai s a pozsonyi gróf, b) a két koronaőr, c) a fiumei kormányzó, d) a királyi Guria elnöke, másodelnöke és a budapesti királyi ítélőtábla elnöke. B) Ugyancsak méltóságuk-, illetőleg hivataluknál fogva, egyházi tisztök tartama alatti tagjai a főrendiháznak : a) a magyar szent korona országainak latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyjai, jelesen: Magyarország herczegprimása és a többi érsekek, továbbá a megyés püspökök és szintén a magyar király kinevezésétől függő nándorfejérvári és tinnin-i (knin-i) felszentelt püspökök, végre a pannonhalmi főapát, a jászói prépost és az aurániai perjel; b) a görög-keleti egyház egyháznagyjai: a szerb pátriárka, a román metropolita és a megyés püspökök; c) az evangélikus-református és az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak hivatalban legidősebb három-három püspöke; továbbá az evangélikus-református egyháznak hivatalban legidősebb három főgondnoka, a kiknek meghatározásánál az erdélyi egyházkerületet illetőleg annak csakis hivatalban legidősebb főgondnoka veendő figyelembe; az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak egyetemes főfelügyelője és hivatalban legidősb két kerületi felügyelője; Tégre az unitárius egyháznak hivatalban idősb egyik elnöke, azaz vagy püspöke vagy főgondnoka.