Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.

Irományszámok - 1884-176. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, magánosok elleni erőszak bűntettével vádolt dr. Rácz Géza országgyülési képviselő mentelmi ügyében

28 176. szám. bűnvádi eljárási szabályok 9-ik §-a alapján a bűnügynek a pestvidéki királyi törvényszékhez leendő áttételét indítványozza. A kecskeméti királyi ügyészség ezen meghagyásnak eleget teendő, 5486./1884. k. ü. sz. alatt kelt indítványával az egész bűnpert a pestvidéki kir. törvényszékhez kérte további eljárás végett áttétetni, a mely kérelmének a kecskeméti királyi törvényszék büntető osztálya 1884. évi szeptember 3-án kelt 3774. számú határozatával helyt adott s az összes iratokat további illetékes eljárás és elbírálás végett a pestvidéki királyi törvényszék büntető osztályához tette át. A pestvidéki királyi törvényszék azonban 1884. évi november hó 8-án kelt határoza­tával ezen hozzá utalt bűnügyben saját illetőségét megállapíthatónak nem találta, s minthogy e szerint közötte és a kecskeméti királyi törvényszék között illetékességi összeütközés esete adta magát elő, az összes ügyiratokat az illetékességi kérdésben hozandó határozat végett a buda­pesti királyi táblához terjesztette föl. A budapesti királyi ítélőtábla 1884. évi november 24-én 35,958. sz. a. kelt végzésével a pestvidéki királyi törvényszék bírói illetékességét megállapította. Ezen királyi táblai határozat ellen azonban Csatár Zsigmond fölebbezéssel élt, minek folytán a magyar királyi Curia f. é. január hó 28-án 402. B. sz. a. kelt végzésével, a buda­pesti kir. ítélőtáblának a pestvidéki királyi törvényszék illetékességét megállapitó határozatát indokainál fogva helybenhagyta. Ezzel a bűnügyben fölmerült illetékességi kérdés jogérvényesen eldöntetvén, a pestvidéki királyi törvényszék a büntető eljárásnak dr. Rácz Géza képviselő úr elleni folytathatása czéljá­ból a jelentés bekezdésében hivatkozott határozatával a vádlott képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt intézkedik. Az előadottak szerint kétségen kívül álló dolog az, hogy az 1884. évi márczius hó 15-ikén Czegléden lefolyt zavargások s azokból folyó erőszakoskodások a büntető-törvények intézkedé­seibe ütköző bűncselekvények ismérveit foglalják magukban s büntető eljárás megindítására elegendő alapot szolgáltatnak* Minthogy pedig a vizsgálati iratokból kiderül, hogy vádlott képviselő úr ezen zavar­gásoknál jelen volt s nincs kizárva azon lehetőség, hogy azok előidézésében tényleg részt is vett; minthogy továbbá a megkereső királyi törvényszéknek ez ügybeni bírói hatásköre és illetékessége kérdés tárgyát nem is képezheti s így a vádlott képviselővel szemben zaklatás fenforogni egyátaljában nem látszik, a bizottságnak a mentelmi jog fölfüggesztését kellett javasolni. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1885. évi márczius hó 21-én tartott üléséből. Chorin Ferencz s. k., Dr. Krajtsih Ferencz s. k., a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója.

Next

/
Thumbnails
Contents