Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.

Irományszámok - 1884-236. 1885. évi XXIII. törvényczikk, a vizjogról

236. szám. 331 236* szám. 1885. ;ÉVT XXffl. TÖRVENYCZIKK, a vizj o gr ó L (Szentesítést nyert 1885. évi június hó 14-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytárában 1885. évi június hó 93-án.) Mi Elsé Ferenc* József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: Átalános határozatok. 1. §. Az átalános magánjogi törvények és szabályok intézkedései a jelen törvény által^szabályozott magánjogi viszonyokra csak annyiban alkalmazhatók, a menynyiben azt ezen törvény intézkedései ki nem zárják. 2. §. Vízvezetékek (csatornák, árkok, csövek és hasonlók), melyek a vizet épületbe vagy telekre vezetik avagy azt onnan elvezetik, a vízvezetési joggal együtt azon ingatlannak tartozékát képezik, a melynek szolgálatára rendeltetve vannak. 3. §. A vizén úszó, de állandóan a parthoz kötött építmények, melyek rendeltetésüknél fogva a parton levő építményhez tartoznak, a parton levő épitménynyel, valamint a vízhasználati joggal együtt egy dolognak tekintetnek. 4. §. A vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és a parti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze. Átellenes parti birtokoknál a meder középvonala képezi a birtokhatárt. 5. §. Természetes iszapolások és a mederben támadt szigetek a parti birtok növedékét képezik. Támadt szigeteknél a határt ugyanazon part birtokosainál az a merőleges vonal képezi, a mely a birtok végpontjáról a vízfolyás középvonalára húzható. A 4. §. és a jelen §. rendelkezései által az e törvény életbelépte előtt magánjogi czímen szerzett tulajdon nem érintetik. 42*