Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.

Irományszámok - 1884-221. 1885. évi XI. törvényczikk, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról

254 221. szám. és állandó ellátásra is csak az esetben jogosultak, ha az állandó ellátásnak (nyugdíjnak vagy nevelési pótléknak) feltételei beállottak. Ha az ideiglenesen alkalmazottak ezen alkalmaztatásukat közvetlenül megelőzőleg végleges minőségben voltak alkalmazva, a Végleges alkalmazás után ugy maguk, mint hátrahagyott családjukra nézve minden tekintetben igényjogosultaknak tekintendők s az igények elbírálásánál a végleges szolgálat után közvetlenül ideiglenes szolgálatban töltött szolgálati idő is figyelembe veendő. Korengedély mellett alkalmazottak s ezek özvegyei és árvái szintén csak az esetben tarthatnak ellátásra igényt, ha az állandó ellátás feltételei beállottak, de ezek beállta előtt egyszer-mindenkorra szóló részeltetésre (végkielégítésre) igénynyel nem birnak. Felmondás feltétele mellett alkalmazottak, valamint azok, a kik világosan csak bizonyos meghatározott időre, vagy csak átmeneti szolgálattételre vétetnek fel, vagy a kiknek illetményei külön szerződések által állapittatnak meg, ezen törvény értelmében ellátásra igényt egyátalán nem tarthatnak. 4. §. Az állami tisztviselőket, altiszteket és szolgákat, valamint özvegyeiket és árváikat megillető ellátási igény állandó vagy pedig csak egyszer-mindenkorra szóló. Állandó ellátásnak tekintendő az állami tisztviselőt, altisztet vagy szolgát vagy ezeknek, nejét megillető nyugdíj, valamint a gyermekek nevelési járuléka. Ellenben egyszer-mindenkorra szóló részeltetésnek tekintendő: a végkielégítés és a temetkezési járulék. 5. §. Sem maga, sem pedig özvegye vagy árvája részére állandó ellátásra vagy egyszermindenkorra szóló részeltetésre igényt nem tarthat azon állami tisztviselő, altiszt vagy szolga: 1. a ki állásáról önként lemond ; 2. a ki állását önként elhagyva, arra felhívás daczára sem tér vissza; 3. a ki felsőbb engedély nélkül idegen hatalom szolgálatába lép; 4. a ki valamely büntetendő cselekményért hivatalvesztésre Ítéltetett, illetőleg HorvátSzlavonországokban oly büntetendő cselekményért ítéltetett el, a melylyel az ott érvényben lévő büntető-törvény szerint a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve ; 5. a ki a szolgálat kötelékéből büntetéskép elbocsáttatik; végre: 6. a ki oly cselekmény elkövetése után, mely hivatalból való elbocsáttatását vonta volna maga után, öngyilkos lesz, megszökik, vagy bármely más okból ezen cselekmény miatt ellene a bűnvádi vagy fegyelmi eljárásnak helye nem lehet, mely esetekben azonban a részeltetésből való kizáratás a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondatik ki. A 3., 4., 5. és 6. pontban felsorolt esetekben a már megszabott s folyóvá tett állandó ellátás is azonnal beszüntetendő. Ha az elbocsátás csak akkor mondatik ki, midőn az özvegy vagy árvák ellátása már elrendeltetett, ezek szerzett joga épségben marad. 6. §. Az állandó vagy ideiglenes ellátás alapját: a) a beszámítható szolgálati idő tartama, b) a szolgálatban utoljára húzott beszámítható javadalmazás összege képezi. 7. §. Beszámítható szolgálati időnek tekintetik azon időtartam, melyet valaki az ellátási igény megállapításától visszafelé egész az első hivatalos eskü letételének idejéig tefjedőleg az