Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.
Irományszámok - 1884-173. A képviselőház közlekedésügyi bizottságának jelentése, „a Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról” valamint Győr város és Győrsziget község árvédelmi biztositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában
10 173. szám. XIV. t.-cz. ezen kedvezményeket csak oly területek javára engedi számítani, a melyeknél fennáll a szabályozási kényszer; holott ezekre nézve a szabályozási kényszer nem mondatik ki, hanem kizárólag reájuk bizatik: akarnak-e szabályozni vagy sem ? A kormány eredeti javaslatát tehát nem fogadhatom el, az érdekelt vidék iránt abban nyilvánuló igaztalan és méltánytalan eljárás miatt, mert kimondatván benne a szabályozási kényszer a 6.600,000 forintos munkálatokra nézve, nem mondatik ki ennek természetes folyománya az 1884: XIV. t.-cz. 23. §-a maximalis megterhéltetés czímén az államsegély utján való eseteges támogatás. A közlekedési bizottság módosítását, mely e bajon segíteni kivan, nem fogadhatom el azért, mert illusorius és igaztalan. — Illusorius azért, mert az előzmények után a felette költséges 57* milliónyi munkálatoktól teszi függővé az esetleges segélyt; igaztalan azért, mert a kényszerrel elrendelt munkálatok természetes folyományát, a maximalis megterhel tetés elvén alapuló államsegély lehetőségét függévé teszi további facultativ, az illetők szabad elhatározásától függő munkálatoktól. Ezeknek alapján kénytelen vagyok külön véleményt jelenteni be. — Helyesnek csupán azt tartván, hogy a munkálatok szerint annak idején, — olyformán mint azt maga a bizottság is óhajtja a kényszermunkálat befejezése után készítendő új osztályozás czéljából, külön választassák geografiailag is a kényszer munka területe és érdekeltsége, a melyre az 1884: XIV. t.-cz. kedvezménye kiterjesztessék, —a facultativ munka árterétől és érdekeltségétől, — melyet a kedvezmény meg nem illet, az ez irányban teendő intézkedések csupán elvileg szabályoztassanak elenleg, a tényleges rendezés a kényszer-munkálat befejezése idejére hagyatván. E végből a bizottság által szövegezett 9-ik §-t ily módon kérem megállapittatni: >A Rábaszabályozási társulat érdekeltségének azon része, mely a jelen törvény által elrendelt munkálatok létesitéséhez hozzájárulni tartozik; nagyobb teher viselésére nem szorítható, mint azon értékemelkedés, melyet a 6.600,000 forintra számított kötelezett szabályozás végrehajtása folytán fog nyerni. Ezen szabályozás teljes befejezése után fog az 1884: XIV. t.-cz. 23-ik §-a alapján a legnagyobb megterheltetés külön eljárás utján megállapittatni<. Nem kevésbé sérti az igazság érzetét az, hogy az 5-ík §. első bekezdése, mely az építkezési évek alatt az időközi hozzájárulást megállapítja, ezen hozzájárulást az összes érdekeltségre egyaránt róvja ki, holott azt hozta volna magával a méltányosság, hogy ezen hozzájárulást is csak azok viseljék, kik a 6.600,000 frtban megállapított munkálatokból részben már a munkálatok folyama alatt, teljes mérvben pedig ezek befejezése után hasznot fognak hozni. Hogy az államkincstár érdekei teljesen megóvassanak, alapul véve az egész ártérbe eső 440,383 holdat, s a kormány javaslatában felvett holdankénti 15, illetőleg 25 krnyi összeget, a hozzájárulás mérvét ugyanezen végösszegben vélem megállapitandónak, mint a kormány előterjesztésében számíttatott. Ez által változnának ugyan az ártér kisebbedése folytán az egyes parcellák terhei, de az államkincstár szempontjából teljesen változatlan maradna az ügyállás. Az összes ártér igazságtalan bevonásának mellőzését tehát itt is kérve, az 5-ik §. első bekezdése helyébe a következő szöveget javaslom felvenni: >A Rába-szabályozó társulat érdekeltségét terhelő kölcsönrész időközi járulékainak fedezését a társulati ártér azon területei viselendik, a melyek a 6.600,000 frtban előirányzott szabályozási terv foganatosítása által helyzetek javulását előreláthatólag el fogják érni. Ezen területek a jelen törvény életbeléptével a közmunka- és közlekedésügyi minister által állapittatnak meg s a szabályozás első három évében évenként 51,057 frt 45 kr., második három évében pedig évenként ^5,095 frt 75 krt fizetnek mindösszec. Kelt Budapesten, 1885. évi április hó 14-én. Gr, Károlyi Sándor s. k. f képviselő.
