Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.
Irományszámok - 1884-204. Törvényjavaslat, a „mátrai” helyi érdekű vasút kiépitésre és engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában
150 204. szám. A vonal hossza körülbelül 129 klmtr. Irányára nézve a tervezett vasút látszólag verseny-vonalat képezne a m. kir. államvasutak vonalaival, a mennyiben a m. kir. államvasutak keleti s részben tiszai vonalairól Eutkán át Északnémetország felé mozgó forgalmi irányban Püspökladány és Kis-Terenne közt a már 191 klmtr hosszú útvonalat 161 klmeterre, tehát 30 kilométerrel, illetőleg mintegy 15%-lival szállítaná le, s a mennyiben továbbá a helyi forgalomban kiindulási pontjától kezdve Kaál-Kápolnáig, a salgótarján-pásztói és fiizesabony-vámosgyörki vonalrészek, továbbá a füzesabony-egri és vámosgyörk-gyöngyösi szárnyvonalak forgalmi körébe hatolna be, — további folytatásában pedig Kaál-Kápolnától a kis-újszállási végállomásig párhuzamos irányban futna a m. kir. államvasutak hatvan-szolnoki vonalával. A tervezett vasútnak ezen látszólagos versenyhatását azonban ellensúlyozni alkalmas már egymagában azon körülmény is, hogy az új vasútnak úgy kiindulási, mint végpontján s ezen felül még egy közbeneső pontján is, t. i. Kaál-Kápolnán teljesen a m. kir. államvasutak körébe esik, a mennyiben ezen csatlakozási pontok közelében nincs egy oly, a m. kir. államvasutakkal ellentétes érdekű — harmadik vasút, melylyel a tervezett vasút a magyar államvasutak ellen szövetkezhetnék. Ily körülmények közt különösen az átmeneti forgalom irányában fent kimutatott útrövidités, mely nagyobb távolságoknál még csekélyebbre apad, mint versenytényező épen nem jöhet számításba, s igy azon netáni aggály is teljesen tárgytalan, mintha a tervezett vasút kiépítése által egy a fővárosra nézve hátr ínyos újabb transversális útirány képződhetnék. Mindazonáltal a versenynek még az emiitett szűkkörü forgalomban is kívánatos elkerülése s egyáltalán az új vállalatnak a m. kir. államvasutakkal állandó érdekközösségben tartása tekintetéből, engedélykérők irányában már előre kiköttetett, miszerint vasútjog üzletének átvétele s átadása iránt a m. kir. államvasutak igazgatóság tval egyességre lépni kötelesek, — mely határozat végrehajtásaként az üzletkezelés átadása és átvétele iránti szerződés pontozatai az 1880. évi XXXI. t.-cz. 8-ik §-a határozatának alapul vételével — máris megállapittattak s egyszersmind a versenyviszonyok is szabályozva lettek és pedig ugy a m. kir. államvasutak, mint az engedélyezés tárgyát képező vasút érdekeit biztosító olyatén módon, hogy kimondatott, miszerint a m. kir. államvasutak a >Mátrai vasút* állomásaira versenyzőleg benyúlni nem fognak és a >Mátrai vasút* mentén termelt kőszén azon viszonylatokban, melyekben az új vasútiránya rövidebb, — mindenkor azon irányon át szállittassék. A forgalom irányításának és megosztásának ekkénti szabályozása által a m. kir államvasutak pénzügyi érdekei teljesen meg lesznek óva s ha az új vasút a m. kir. államvasutak üzletben levő vonalainak helyi forgalmi körébe a fentebb jelzett szűk körben behatolva, azoktól netán némi forgalmat el is vonand, bizonyára kárpótolva leszuek a m. kir. államvasutak az elvont forgalomért azon új forgalom által, melyet a tervezett vasút a m. kir. államvasutak számára kétségkívül gyűjteni és átadni fog azon vidékekről, melyek, — s itt különösen a kaálkápolna-kisújszállási vonal vidéke forog szóban, — feneketlen útjaik miatt az év legnagyobb részében hozzáférheti ének levén, csak a tervezett vasút kiépítése által fognak megnyílni a forgalom s a kiterjedtebb termelés számára. E mellett nemcsak közgazdasági, hanem a m. királyi államvasutak pénzügyi érdekei szempontjából sem kicsinyelhető, hogy épen a tervezett vasút kiépítése lehetővé fogja tenni a tüzelő és építési anyagban szűkölködő alföldnek a Mátra vidékéről szénnel és fával való olcsóbb ellátását s az új fogyasztó piaczok ekkénti megnyitása mellett a mátrai széntelepeknek és erdőségeknek nagyobb mérvbeni kihasználását. Az előadottak alapján bátorkodunk az előterjesztett törvényjavaslatot a t. képviselőháznak elfogadásra ajánlani. Budapesten, 1885. évi május hó 7-én. Gr, Szapáry Gyula s. k., Br. Kemény Gábor *. *., magy. kir. pénzügyminitier. magy. kir. közmunka' é$ közlekedésügyi minitttr.
