Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.

Irományszámok - 1884-198. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt Verhovay Gyula országgyülési képviselő mentelmi ügyében

138 198. szám. 198. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt Yerhovay Gyula országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. A >Függetlensége czíroű politikai, közgazdasági és társadalmi napilapnak 1881. évi deczember hó 22-én megjelent 352-ik számában >Nyilt kérdésre nyilt válasz* felírással és Verhovay Gyula aláírásával egy czikk tétetett közzé, melyben Papp Gyula budapesti lakosra vonatkozólag a többi között következő kitételek használtatnak: »Ténynek tény, hogy Papp Gyula nemcsak compromittálva volt, mint a rendőrség titkos s\olgálatában állá személy, hanem elég javát is vallotta összeköttetésének <. Papp Gyula a czikk ezen szavaiban a büntető-törvénykönyv 258., 259. és 261. §-aiba ütköző bűncselekvény ismérveit látván felmerülni, 1881. évi deczember 27-én 459. szám alatt Verhovay Gyula ellen a budapesti kir. törvényszékhez, mint sajtóbirósághoz panasz-feljelentést tett. Ezen panasz folytán Verhovay Gyula képviselő úr az illetékes kir. sajtóügyi vizsgáló biró által nyilatkozat adásra szólittatván fel, a vizsgálati iratoknál fekvő levelében beismeri, hogy az incriminált czikket ő irta. Ennek alapján s Papp Gyulának f. évi márczius hó 5-én kelt megsürgető kérvénye folytán a budapesti esküdtszéki kerület sajtóügyi vizsgáló birája f. évi 8714. sz. a. kelt s a képviselőház elnökéhez intézett felterjesztésében Verhovay Gyula országgyűlési képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kérelmezi. A képviselőház mentelmi bizottsága aluljegyzett napon tartott ülésében ezen kérelmet tárgyalás alá vévén, azt érdemileg elutasitandónak s Verhovay Gyula képviselő mentelmi jogát ez ügyben fentartandónak véleményezi. Mert a panasz feljelentésben panaszló által idézett azon kitételekben, hogy panaszos a rendőrség titkos szolgálatában álló személynek állíttatik, a büntető-törvénykönyv idézett szakaszaiba ütköző cselekvény tárgyi tényálladékának alkotó elemeit fel nem találta, s igy az egész feljelentés, melynek tárgya a büntető eljárás foganatosítására nem alkalmas, zaklatás színezetével bir. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1885. évi április hó 20-án tartott üléséből. Chorin Ferencz s. k., Dr. Krajtsik Ferencz s. k., a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bigottság előadója.