Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.

Irományszámok - 1884-173. A képviselőház közlekedésügyi bizottságának jelentése, „a Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról” valamint Győr város és Győrsziget község árvédelmi biztositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

4 173. s>ám. oly szükségesnek tartotta a teherviselés helyes arányáról egymás közt, a társulati tagok közt is gondoskodni; miután aránytalan megoszlás mellett az összes érdekeltség által elviselhető teher is egyesekre nézve könnyen elviselhetlenné válhatik. E kérdést az nehezíti, hogy a társulati jogerős osztályozás a circa 12 milliót igénylő egész szabályozásra való tekintettel készült. Kétségtelen, hogy az ezen törvény által contemplált szabályozásból, mely 6.600,000 frtba kerül, a társulat egyik részének aránytalanul nagyobb haszna lesz, mint a másiknak és különösen a Fertő tó és vidéke a szabályozás teljes hasznát csak akkor fogja élvezhetni, ha a Fertőnek tervezett lecsapolása is eszközöltetik; — ezen kérdés még nagyobb fontosságot nyer akkor, ha számba vétetik azon körülmény, hogy a Fertő és vidéke a társulat árterületében bárcsak 89,028 katastralis holddal szerepel, a teherviselésben oly nagy arányban vesz részt, mint a hogy 46,000 egység aránylik 109,753 egységhez. Szükséges volt tehát gondoskodni, hogy addig az ideig, a mig az egész szabályozá elkészül s annak teljes előnyét kivétel nélkül mindenki élvezheti, az osztályozás a jelenlegi munkálatok által elérendő haszonhoz képest rectificáltassék. Szükséges volt továbbá intézkedni az iránt is és pedig ugy a társulat, mint az államkincstár szempontjából, hogy az 1884: XIV. t.-cz. 15. §-a 2-ik bekezdésében kimondott elv nyomán a társulat teherviselésében a körtöltések, utak, vasutak, csatornák és épületek tulajdonosai is vegyenek részt. Az előadottakhoz képest a törvényjavaslat 5. §-ának 1-sö bekezdését megtartva, ugyanezen szakasz 2., 3. és 4. bekezdése gyanánt következő módosított szöveget van szerencsénk javaslatba hozni: >A munkálatok befejezését követő évtől kezdve a kölcsön esedékes járulékai kizárólag a\ érdekeltség által viselendők. A közmunka- és közlekedésügyi minister felhatalmaztatik, hogy az osztályozást és teherviselési kulcsot az ezen törvény által elrendelt munkálatok folytán elért haszon arányában a 2. § ban alakíttatni rendelt véleményező bizottság s a kormánybiztos meghallgatása mellett ideiglenesen kiigazíthassa arra az időre, mig a szabályozás azon hátralevő része is, mely ezen törvény tárgyát nem képezi, be fog fejeztetni. Ezen törvény életbeléptével a közmunka- és közlekedési minister által megállapíttatik a\on kulcs is, mely szerint a társulati védtöltések vagy más szabályozási müveletek által védett körtöltések, utak, vasutak, csatornák és épületek tulajdonosai a szabályozási költségekhez oly arányban tartoznak hozzájárulni, a mennyivel többe kerülne saját építményeik fentartása, illetőleg azok biztosítása, ha a védmű nem léteznék <. Ez alkalomból felvettetett az a kérdés, hogy nem volna-e helyes az 5. §. 1. bekezdésében foglalt 15 kr. és 25 kros ideiglenes hozzájárulást illetőleg az osztályozás és teherviselési kulcson szintén változtatást tenni. A bizottság azonban ugy találta, hogy ezen 15, illetve 25 kros hozzájárulás egyfelől oly csekély, hogy az mindenki által megbírható lesz, de másfelöl ezen kiigazítási munkálat maga oly sokba kerülhetne, hogy annak költsége ezen csekély járulékokkal nem állana helyes arányban s e mellett a kiigazítási munkálat nem is lehetne alapos, mert az ezen törvényjavaslat által czélba vett szabályozás eredménye megbirálása első sorban azt feltételezi, hogy már maga ezen szabályozás megtörtént s annak eredménye észlelhető lett légyen. Szóba hozatott az is, hogy a 12 milliónyi egész szabályozás végrehajtásának idejére a végleges osztályozás és teherviselési kulcsnak mikép leendő megállapítása iránt már ezen törvényjavaslatba intézkedés volna felveendő. A bizottság azonban azon szempontból indult ki, hogy az egész szabályozás megejtésére való tekintettel ugyan, de a társulatnak mégis van jog •