Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.
Irományszámok - 1884-135. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar vámterület átalános vámtarifájának (1882. évi XVI. t.-cz.) módositásáról
90 135. szám. A midőn a magasabb vámok által ez a forgalom veszélyeztetik; a midőn külföldi piaczaink egy része ekkép elzárkózni készül, az önvédelem késztet arra, hogy legalább megkísértsük mi is azon a területen az idegen termények versenyét megnehezíteni, melyen vámok által védekezni tudunk. A magasabb vámok következtében a német birodalomból és Francziaországból kiszorított gabonánk és lisztünk számára az osztrák-magyar vámterület piaezát terményeink számára hasonlókép magasabb gabnavámok által akarjuk biztosítani. Ez okból javaslatba hozatik, hogy a gabna neműek és a liszt jelenlegi vámja azon összegekre emeltessék, a mint azok a német birodalom általános vámtarifájában megállapíttatni fognak. A törvényjavaslatban a gabonánemfíek, liszt és kenyérre nézve a vámok magassága még nem jelölhető meg, miután a német birodalmi gyűlés sem fogadta el a javaslatba hozott vámokat harmadik olvasásban és habár a fentebb kimutatott vámok a német „Sperrgesetz" folytán már is alkalmazásban vannak, nincs kizárva azon lehetőség, hogy azok a harmadik olvasás alkalmával még módosíttatni fognak. Tekintettel azonban arra, hogy az osztrák birodalmi tanács még csak rövid ideig fog ülésez»i és addig a gabonavámok Kémetországban esetleg végleg megállapítva még nem lesznek, a törvényjavaslat második czikkében a kormány felhatalmazást kér arra, hogy a gabonán emfíek, liszt és kenyér vámját rendeleti úton azon összegekre emelhesse, a mint azok a Németbirodalom általános vámtarifájában megállapittatni fognak. A törvényjavaslat IV. czikkében továbbá javaslatba hozatik, hogy a Szerbiából a magyarszerb és a bosznia-szerb határon át behozott szerb származású gabonanemti'ekre nézve a jelenlegi állapot változatlanul fentartassék. A gabonabehozatal Szerbiából, mint ez a monarchia gabonaforgalmát feltüntető I. alatt mellékelt táblázatból kivehető, nem nagy és igy közgazdasági tekintetben nem bir oly nagy fontossággal az az engedmény, melyet politikai okok nagyon is indokolnak, s mely abból áll, hogy Szerbiával szemben egyelőre még a jelenlegi vámok fognak továbbra is alkalmaztatni. A liszt vámjának felemelése szükségesnek tünteti fel, hogy a közönséges kenyérre is ugyanazon vám állapittassék meg. A kenyér jelenlegi vámmentessége az Olaszországgal fennálló szerződés által 1887 végéig kötve van és ennek folytán a javaslatba hozott vám a szerződéses államok irányában ugyan érvényre nem juthat, mindazonáltal czélszerfínek látszott ezen módosítást már ez alkalommal keresztülvinni. Tekintettel továbbá arra, hogy épen azon körülménynél fogva, hogy a tervezett kenyérvám egyelőre hatályba nem léphet és igy előreláthatólag a vám alá eső gabona- és lisztbehozatal pótoltatnék a vámmentes kenyér növekedő behozatala által, a mi jelesül a német határszéli kisebb malmok és sütőmfíhelyek versenyképességét nehezítené, a törvényjavaslat 3. czikkében javaslatba hozatik, hogy ezen malmok és-sütőmühelyek számára külön engedély és rendeleti úton megállapítandó feltételek és ellemőrzés mellett behozott gabonánemfíekre nézve 1887 végéig a jelenlegi vámok maradjanak érvényben. — A gabnavámok felemelése terményeinknek az osztrák-magyar vámterület határain belül való biztosabb piaczra jutása czéljából kívánatos, hatásában azonban természetesen sem Németország, sem Francziaország irányában a reánk nézve sérelmes, közgazdasági törekvéseiknek megtorlása gyanánt nem nyilvánulhat. Maga a lisztvám részben Németországnak az osztrák határokhoz közelfekvő vidékeken levő malmaira már megtorló hatással is lesz; — de ha ez államokkal szemben éreztetni akarjuk azt, hogy kereskedelmi politikájuknak ellenünk irányzó törekvéseit hallgatással és közönynyel anyagi érdekeink sérelmekor tűrni nem fogjuk, akkor vámtarifánk oly tételeit kell kikeresnünk, melyek ezen iparállamok kivitelre dolgozó gyárait és iparvállalatait elég érzékenyen találják. Hogy az iparvámok közül több és talán a hatályosabbak első sorban az osztrák ipar i
