Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-170. A „főrendiháznak, mint felsőháznak szervezéséről” szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a főrendiház által a "felsőház szervezéséről" szóló törvényjavaslaton tett módositásokról

3 64 170. szám. A főrendiház által megszavazott szövegezés 2. §-ának módosításai a b) pont első soraiban egészen irályi természetűek s az ugyanezen pont utolsó soraiban előforduló módosítás a tulajdoni és haszonélvezeti jogon alapuló főrendiházi jogosultság szabatosabb körvonalozását foglalja magában. Az ugyanezen §. c) pontja második bekezdésében alkalmazott módosítás ismét csak irályi természetű. A 4. §. A) alszakaszában a pozsonyi grófnak az' ország zászlósai mellé való sorolása régibb gyakorlatunkkal is védelmezhető. A B) alszakaszban a >méltóság< szónak, mint a római katholikus egyháznagyok közjogi állásával megegyezöbb megjelölésnek alkalmazása, az ország herczegprimásának nyomatékosabb és kiválóbb fölemlitése és a két fölszentelt czímzetes püspöknek fölvétele alig találkozhatik komolyabb ellenállással akkor, midőn ahhoz, hogy a főrendi* házban eddig nem képviselt keresztény felekezetek az új főrendiházban képviseletet nyerjenek, a római katholikus clerus is teljes készséggel hozzájárult. / Az izraelita felekezet képviseltetésének a 4. §-nál való mellőzését, mint a vallási jogegyenlőség elvének sérelmét mélyen fájlalja a bizottság. Ha valahol, úgy kétségtelenül itt óhajtaná azt ajánlani, hogy a képviselőház tartsa fenn az eredeti szöveget. Ámde tekintettel arra, hogy a jelen viszonyok közt semmi kilátásunk, hogy a főrendek az eredeti szöveg intézkedéséhez hozzájárulnának; és tekintettel arra, hogy a ministerelnök ezen határozott kijelentést tette a bizottságban, hogy a kormány a kinevezéseknél kellő tekintettel lesz az izraelita állampolgárokra: a bizottság, habár elvben ma is ragaszkodik a képviselőháznak e kérdésben elfoglalt álláspontjához, mindazáltal, nehogy ezen pontnak jelenleg a siker minden valószínűsége nélküli fentartásával koczkára tétessék az egész reform, elfogadásra ajánlja ezen módosítást is, azon erős meggyőződésben, hogy a jövő önként megadja azt, a mit a mai viszonyok közt elérni nem lehetett. Az 5. §. első bekezdése ismét nem bir elvi jelentőséggel; a második bekezdés gyanánt fölvett új szöveg azonban, mely a kinevezettek számát 30 illetőleg 50 tagra szállítja le, a főrendek másik leglényegesebb módosítását képezi. Nem szükséges külön kiemelnünk, hogy e módosítás igen nagy mértékben gyöngíti azon üdvös eredményt, melyre a kinevezés által törekedtünk. A bizottság a kinevezésben látta a legalkalmasabb eszközt arra, hogy a főrendiház a különben igénybe nem vett társadalmi rétegekből is a leghasznosabb és legérdemesebb elemekkel gyarapodjék s a közélet szükségleteivel és haladó igényeivel folytonos összeköttetésben álljon. E czél a kinevezettek számának oly nevezetes korlátozása folytán csak kisebb mérvben lesz megvalósítható. S habár a főrendek e módosítása még a két ház közötti súrlódások kiegyenlítésének esélyeit is nehezíti, — az adott viszonyok közt, midőn a reform egyéb részei csak ezen az úton valósithatók meg, — s a midőn ezen általunk oly kiváló fontosságúnak elismert elvnek alkalmazása tetemesen megszorittatik ugyan, de alapjában véve mégis érvényesül: még azt az áldozatot sem tarthatjuk elég nagynak arra, hogy a miatt magáról a reformról általában lemondjunk. A 8. és 9. §-ok csak irályi természetű módosításokat tartalmaznak. A 10. és 11. §-ok módosításai ellenben a jogosultság megszüntetésének némely helyesebb megkülönböztetéseit foglalják magukban. A 13. §. módosítása a kezdeményezési jog tekintetében a mai gyakorlatot kívánja fentartani és a kérdés tüzetes elintézését a jövőnek tartja fenn. Utalván arra, hogy a főrendiház a kezdeményezési jogot ismételten igényelte ugyan, de az országgyűlés másik háza azt mindannyiszor visszautasította, s hogy a főrendiház e jogot, mint azt jelentésében is elismeri, tényleg újabban sem gyakorolta; és tekintettel arra, hogy a jelen módosítás a kérdés mikénti megoldásának egyáltalán nem praejudicál: a bizottság a főrendiház ezen módosításához készséggel hozzájárul.