Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-168. A pénzügyi bizottság jelentése, „a szabadalmazott osztrák-magyar államvasut-társaság vágvölgyi vonalainak Szered és Galgócz-Lipótvár állomásai között épitendő összekötő vonaláról és az 1882. évi XLV., valamint az 1884. évi X. t.-czikkekkel beczikkelyezett engedélyokmányok némely határozatainak módositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

346 ' 168. szám. 1G8. szám. A pénzügyi bizottság jelentése, „a szabadalmazott osztrák-magyar államvasut-társaság vágvölgyi vonalainak Szered és Galgócz-Lipótvár állomásai között épitendő összekötő vonaláról és az 1882. éviXLV.,valamintaz 1884. évi X. t.-czikkekkel beczikkelyezett engedélyokmányok némely határozatainak módosításáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Az 1882: XLV. t.-cz., mely az akkor még osztrák államvasuttársulattal kötött szerződésről szól s az ezen törvényczikkel beczikkelyezett szerződés és engedélyokmány kötelességévé tette a mamár osztrák-magyar államvasuttársaságnak, hogy a vágvölgyi vasúton a budapest-zsolnai közvetlen összeköttetést létesítse. Ez eredetileg a galanta-nagyszombati vonal utján teljesült; minthogy azonban a nagyszombati állomás Zsolna irányában fejállomást képez és egyébként is az összeköttetés a bécsi vonatokkal nehézkesnek mutatkozott, közlekedési és hadászati szempontok érdekében is felhivatott a nevezett társaság, hogy ennél gyorsabb és közvetlenebb összeköttetést létesítsen. Ezen gyorsabb és közvetlenebb összeköttetést van hivatva létesíteni a jelen törvényjavaslat által engedélyezendő szered-galgócz-lipótvári összekötő vonal, mely által a budapestzsolnai irány 15 kilométerrel rövidül s egyúttal megszüntetnek a nagyszombati fejállomásnál összetorlódott kezelési nehézségek. Ezen rövidülés közlekedési és hadászati fontosságán kivül a pénzügyi bizottság kötelességének ismerte első sorban azon kérdést birálni meg, vájjon ezen összeköttetés által a magyar államvasutakra nézve nem létesül-e hátrányos verseny. S e tekintetben egyéb részleteket mellőzve, kiemelendönek találja, hogy egyrészről ezen összekötő vonal közlekedési, forgalmi és hadászati fontossága enyhítheti a verseny iránt netalán felmerülhető aggodalmakat, másrészről figyelembe veendő, hogy az osztrák-magyar vasúttársaság és a magyar állam közt az emiitett törvényekbe czikkelyezett szerződés létrejötte óta minden ellenséges viszony megszűnt, s így az ország helyesen felfogott közgazdasági érdekében is a kölcsönös versengés helyét csakis az általános közérdek foglalhatja el, minek helyes- felfogását az azóta külön, magyarországi igazgatósággal biró társaság maga is több izben tényleg tanúsította.