Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-165. Kivonatok, a főrendiház 1885. évi márczius hó 23-án, 24-én, 26-án és 27-én tartott 26., 27., 28. és 29-ik üléseinek jegyzőkönyveiből "a felsőház szervezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

165. szám. 319 ványozzuk, hogy az A) a) pont eme szövegezésben fogadtassák el: >a) az ország zászlósai s a pozsonyi gróf« ; b) A B) alattiaknál mindenekelőtt figyelembe veendő, hogy az a) és b) alatt felsoroltak megkülönböztető állása nem hivatalukon, hanem méltóságukon alapszik, ennélfogva a szabatosság kedveért szükséges, hogy a B) bekezdése ezen szövegezést nyerje: » ugyancsak méltóságuk, illetőleg hivataluknál fogva* stb. Az a) alatt foglaltakra pedig előrebocsátjuk a következőket. Indokolásunk általános részében előadtuk azokat, melyeknél fogva véljük, hogy a czímzetes püspököknek a főrendiház szervezetébe való bevonatását nem hozhatjuk javaslatba. Ezen érveléseket azonban nem tartjuk a nándorfejérvári és tinnin-i felszentelt püspökökre teljes mérvben alkalmazhatóknak. Tekintettel arra, hogy ezek püspöki jellegből folyó teendőket végeznek, már ez is elegendő indok volna arra, hogy főrendiházi tagsági joguk kérdése azon szempontokból oldassék meg, mint a többi valóságos püspököké. De nem hagyhatjuk figyelmen kivül azt sem, hogy eme kérdésnek ily szempontokból leendő megoldása mellett történelmi múlt is szól. Tekintettel erre, javaslatba hozzuk, hogy az érintett a) pont az alábbi, a szabatosság kivánalmait is kielégítő szövegben állapíttassák meg: >a) a magyar szent korona országainak latin és görög szertartású római-katholikus egyház nagyjai, jelesen: Magyarország herczegprimása és a többi érsekek, továbbá a megyés püspökök és a pannonhalmi főapát, végre szintén a magyar király kinevezésétől függő nándorfej érvári és tinnin-i (knin-i) felszentelt püspökök, a jászói prépost és az aurániai perjel.* Végül ugyancsak ezen §. B) részére nézve a jelentésünk általános részében érintett szótöbbséggel hozott határozatunkhoz képest indítványozzuk a ministerelnök ur által fentartott d) pont törlését. 5. A 6. (új 5.) §-ban a jelentésünk általános részében kiemelteknél fogva a kinevezés alapját körvonalozni, a kinevezettek számát 50-ben megállapítani s azt biztosítani óhajtván, hogy a kinevezések száma az első alakuláskor a 30-at meg ne haladhassa, s ezentúl a kinevezés csak fokozatosan és akként történhessék, hogy évenként ötnél többre semmi esetben sem terjesztethessék, az eredeti szöveg helyett a következő beiktatását javasoljuk: >5. §. Élethossziglan tagjai lesznek a főrendiháznak, kiket ő Felsége a király a czélból, hogy ez által az érdemeket jutalmazza s a főrendiház tekintélyét még öregbítse, szent István koronája összes országainak állampolgárai közül a ministertanács felterjesztésére ilyeneknek kinevez. Az élethossziglan kinevezettek száma a jelen törvény értelmében szervezett főrendiház első alakulásakor a 30-at meg nem haladhatja. Ezentúl a kinevezés csak fokozatosan történik és évenkint 5-nél többre semmi esetben sem terjeszthető. Az étethossziglani tagok összes száma pedig az 50-et túl nem haladhatja. 6. A 8. (új 7.) §-ban a hivatkozás az 5. §-ról a 4. §-ra helyesbítendő. 7. A 9. (új 8.) §-ban a hivatkozás a 2. §-ról az 1. §-ra javítandó, s egyszersmind figyelemmel arra, hogy a főrendiház tárgyalásai közben a magyar korona országait és tartományait közösen s nem közösen illető tárgyak vegyest fordulhatnak elő, a félreértések kikerülése czéljából a horvát-szlavonországi választott tagokra való tekintettel indítványozzuk, hogy az >üléssel és szavazattak kifejezés következővel cseréltessék fel: >tanácskozási és szavazati joggal«. 8. A 10. (új 9.) §. szerint a főrendiház tagja csak az lehet, ki a törvény azon rendeletének, hogy a törvényhozás nyelve a magyar, megfelelni képes. A törvényhozás nyelve