Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.
Irományszámok - 1884-165. Kivonatok, a főrendiház 1885. évi márczius hó 23-án, 24-én, 26-án és 27-én tartott 26., 27., 28. és 29-ik üléseinek jegyzőkönyveiből "a felsőház szervezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában
310 165. szám. megállapíttatik, hogy ha az ezen §. b) pontjában emiitett vagyoni képesítéssel a magyar korona országaiban fekvő földbirtokuk után birnak, a magyar főrendiházban jogukat csak azon esetben gyakorolhatják, ha az iránt, hogy ezen jogot személyükre nézve egyszer s mindenkorra kizárólag a magyar főrendiházban akarják gyakorolni, 24. évük betölte után 6 hónap alatt, a mennyiben pedig a 24. évet már meghaladták, az 1885. évi július 1-éig, a magyar királyi ministerelnökhöz intézendő nyilatkozatot tesznek. Ezen nyilatkozatot a ministerelnök, ha az országgyűlés együtt van, a nyilatkozat vételétől számított, ha együtt nincs, az országgyűlés összejövetelétől számított 8 nap alatt a főrendiház elnökével közli. c) Azon leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok és egyenes leszármazás utján törvényes fiutódaik, kiknek a megfelelő (berezegi, grófi, bárói) czímen kívül ó Felsége a király, a ministertanács felterjesztésére, az örökös főrendiházi tagság jogát is külön adományozta. A nem leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok a főrendiházi tagság jogával, a ministertanács előterjesztésére, csak a törvényhozás utján ruházhatók fel. A ministertanács mindkét esetben csak oly 24. évüket betöltött és nagykorú érdemes magyar állampolgárt hozhat javaslatba, ki az ezen §-ban megállapított, vagyoni képesítéssel bír. 3. §. Ha a 2. §. b) és c) pontja által érintett családok tagjainak valamelyike nem bír a megállapított vagyoni képesítéssel, vagy ha azt későbben elveszti, azon időtől fogva rá nézve a jog szünetel, de feléled ismét, ha ezen képesítést később megszerzi. Ez esetben a jog a jogosultság igazolását követő legközelebbi ülésszaktól fogva gyakorolható. 4. §. Az általuk viselt méltóság vagy hivatal alapján és annak tartama alatt tagjai a főrendiháznak : A) a) az ország zászlósai s a pozsonyi gróf, b) a két koronaőr, c) a fiumei kormányzó, d) a királyi Curia elnöke, másodelnöke és a budapesti királyi Ítélőtábla elnöke. B) Ugyancsak méltóságuk-, illetőleg hivataluknál fogva, egyházi tisztök tartama alatt, tagjai a főrendiháznak : a) a magyar szent korona országainak latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyjai, jelesen: Magyarország herczegprimása és a többi érsekek, továbbá a megyés püspökök és szintén a magyar király kinevezésétől függő nándorfejéryári és tinnin-i (knin-i) felszentelt püspökök, végre a pannonhalmi főapát, a jászói prépost és az aurániai perjel; b) a görög-keleti egyház egyháznagyjai: a szerb pátriárka, a román metropolita és a megyés püspökök; c) az evangélikus-református és az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak hivatalban legidősebb három-három püspöke; továbbá az evangélikus-református egyháznak hivatalban legidősebb három főgondnoka, a kiknek meghatározásánál az erdélyi egyházkerületet illetőleg annak csakis hivatalban legidősebb főgondnoka veendő figyelembe; az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak egyetemes főfelügyelője és hivatalban legidősb két kerületi felügyelője; végre az unitárius egyháznak hivatalban idősb egyik elnöke, azaz vagy püspöke vagy főgondnoka.
