Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.
Irományszámok - 1884-164. A képviselőház zárszámadási bizottságának jelentése, az 1883. évi állami zárszámadások megvizsgálása és a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek, „az 1883. évi előirányzat nélküli kiadásokról” a képviselőházhoz intézett előterjesztése tárgyában
164. szám. 249 Ezen átfutó természetű túlkiadás ellensúlyozva van az >országos alapc nagyobb bevételével (lásd rendes bevétel VIII. fejezet 4. czímét) s az erdőöri jelvények, valamint a nyomtatványok készleteinek értékével. 9. czím. Állami lótenyészintézetek. 1. rovat. Lótenyésztési központi igazgatás: megszavaztatott 26,134 frt — kr. utalványoztatott 32,841 > 45 V» > túlkiadás ....... 6,707 frt 457« kr. Az intézeteknél gyakrabban tartott szemlék és vizsgálatok szükségességével, az azokat közösen illető, de fel nem osztható költségekkel (nyomtatványok, értesítések stb.), végre: az országos lótenyésztés emelése körül tett jó szolgálatokért engedélyezett jutalmakkal indokoltatik. 2. rovat. Ménesbirtok-gazdaságok: megszavaztatott 905,344 frt — kr. utalványoztatott 1.388,014 > 70 > túlkiadás 482,670 frt 70 kr. E túlkiadással szemben állanak a következő tételek, u. m.: a) a gazdaságoknál elért bevételi többlet (lásd rendes bevétel VIII. fejezet 6. czím 1. rovatát) 144,778 frt 077* kr.; b) az ingó állami vagyon (leginkább haszonés igásmarha) értéknövekedése 177,355 » 90 > c) beruházásokra megszavazott hitelen túl (a rendes költségekből) tett építkezések által elért emelkedése az ingatlan vagyonnak 82,823 > 387* > együtt 404,957 frt 36 kívf" ugy, hogy a valóságos túlkiadás nem több . 77,713 > 34 krnál. Azon átalánosságban tartott megjegyzések után, melyekben a minister úr a ménesbirtok gazdaságok kezelésének javítását fontos nemzetgazdászati okokból, de egyszersmind az állami vagyon jövedelmének emelése czéljából elodázhatlannak jelenti ki, az egyes alrovatoknál mutatkozó túlkiadások indokolását a következőkben adja: A túlkiadásokból a kezelési költségekre esik 49,554 frt 91 kr. és a gazdasági kiadásokra 433,115 frt 79 kr. A fizetések, szállás- és butorpénz rovatán a túlkiadást az idézte elő, hogy a mindig belterjesebben űzött gazdaságok tiszti létszámát egy intézői állással (több hónapon át több volt betöltve) és a fogarasi uradalomnál egy erdész alkalmazása által szaporítani kellett. A termény-járandóságoknál a túlkiadás onnan van, mert az alkalmazottak a megváltást nagyobb mérvben vették igénybe, ez által több termény volt értékesíthető. Az utazási költségeknél mutatkozó többletet az idézte elő, mert nagyobbmérvü hizlalások czéljából teendő vásárlások alkalmából és közvetlen a vásárokon való eladások végett nagyobb számú ' utazásokat kellett tenni. Az osztalék, jutalmak és segélyeknél előállott túllépést azon kivül, hogy a költségvetésben csak középszerű termés után eső osztalék irányoztatik elő, az állattenyésztés és hizlalási ágak nagyobbmérvü eredményei idézték elő. Az irodai költségek is növekedtek, mert az üzem fejlődése folytán az üzleti összeköttetések és igy az irodai szükségletek is emelkedtek. Az adók és egyéb közterhek az újabb felmérések s kataszter folytán növekedtek. A vegyes kezelési kiadások emelkedtek, mert az újabban gyakrabban és több helyütt előfordult tűzesetek KEPVH. IROMÁNY. 1884—87. V. KÖTET.
