Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.
Irományszámok - 1884-164. A képviselőház zárszámadási bizottságának jelentése, az 1883. évi állami zárszámadások megvizsgálása és a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek, „az 1883. évi előirányzat nélküli kiadásokról” a képviselőházhoz intézett előterjesztése tárgyában
218 164. szám. legalább egyenlő összegnek kellene terhelni, csak igy nyerhetvén a conversio helyes kifejezést a{ állami leltárban. Ugyanez áll az 5°/» papirjáradékra nézve is, melynek értékesítéséből befolyt összegek az államháztartási hiány, illetőleg — beruházásokra fordíttatván, ezen kiadásoknak, miután vagyoncserét képeznek, nem volna szabad a\ állami mérlegre {avarőlag hatni; s mégis, miután az állam nemcsak az 5% papirjáradékból, hanem az államjavak eladásából és jövedelmi fölöslegéből befolyt összegeket is beruházásra fordítja, nem lehetvén reámutatni azon tételekre, melyek az 5°/o papirjáradékból szereztettek meg és azon járadék czímleteinek kibocsátásával járó kibocsátási veszteséggel az abból megszerzett objectumok megterhelhetők nem lévén ,• a beruházás és a kölcsön névleges vagy tőzsdei árfolyam szerinti értéke közti különbözet vagyonhiány okozna, mely szintén indokolatlanul az állam reális vagyonát terhelné. Ezek előrebocsátása után és különös súlyt fektetve azon körülményre, hogy a) a 4°/o-os arany és 5°/ 0-os papirjáradékot az állam visszafizetni nem tartozik, tehát ezen adósságok leltári értékének megállapításánál nem a névleges vagy a tőzsdei árfolyam szerinti érték a döntő; hanem az, hogy effective mennyit-vett fel az állam; b) kellőleg méltányolva továbbá azon körülményt, hogy ha az 5%-os papirjáradék az effective felvett összeggel vétetik fel a leltárba, elesik annak szükségessége, hogy az abból szerzett értékekre a kibocsátási veszteség áts{ámittassék, a mi teljes pontossággal keresztülvihető sem volna; s mert végre a tőzsdei árfolyamnak megfelelő értékelés szerint előállhatna azon'eset, hogy egy beruházási tárgynak értéke — minthogy az az államjavak eladásából, vagy az állam jövedelmi feleslegéből eredő pénzből építtetett— részben a tényleg befektetett összeggel, más részben pedig — minthogy az 5%-os papirjáradék kibocsátásából eredő pénzből szereztetett meg — a kibocsátási veszteség hozzászámitásával — volna kimutatandó, mi az állami leltárak helyességét nagyon is kétségessé tenné: a bizottság a pénzügyminister és az állami számvevőszék hozzájárulása folytán felkérendőnek találta a t. képviselőházat, miszerint határozza el: *hogy ezentúl a 4°L-os arany- és 5°fo-os papírjáradék-kölcsönök az állami leltárban az adósságok számláján a kibocsátási nettó drban, illetőleg az effective felvett összegben mutattassanak ki< Ezen indítvány elfogadása esetében az 1883. év végével a 284.711,405 frt 60'krral kimutatott 4%> aranyjáradékkölcsön álladéka 280.521,073 frt 47 krra, a 129.696,428 frttal kimutatott 5% papirjáradék álladéka pedig 126.318,888 frt 42 krra helyesbittetnék. A conversio folytán — a közforgalomból azóta már be is vont — 6% aranyjáradékczímleteknek tőzsdei árfolyam szerinti értékelése ellen a bizottságnak annál kevésbé lehet kifogása, mert épen a conversio természeténél fogva — miután azok visszafizetendő adóssággá változtak — a forgalomból bevonásuk csak a tőzsdei árfolyam mellett volt eszközölhető. A magyar-erdélyi földtehermentesitési adósságnak az 1883. év végén mutatkozott névértékű tartozási álladékának, a földtehermentesitési járulék tőkésített összegének megfelelő tétellel ellensúlyozása ellen a bizottságnak szintén nincs kifogása, teljesen osztván az államszámszék azon nézetét, hogy ezen adósság nem kölcsönfelvételből származván, eredete s természeténél fogva a vagyonmérleg activumát nem terhelheti. E helyen tartjuk még felhivandónak a t. képviselőház figyelmét arra, hogy az 1884. évi zárszámadásokban a nem esedékes állami követelések czímén activum gyanánt szereplendő összegekből az I. erdélyi., a duna-drávai s az alföld-fiumei vasutak államositása folytán az 1883. év végéig ezeknek adott s több mint 61.350,000 frtot tevő előlegek — a mint az a múltban már a keleti vasút államositása folytán is történt, — elejtendők s az ingatlan értékének megfelelő emelése által ellensúlyozandók lesznek.
