Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-161. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, Verhovay Gyula országgyülési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában

160—161. szám. 209 Mert a vizsgálat ugy a szóban forgó ügyre, mint a panaszlottra nézve illetékes bíróság előtt tétetvén folyamatba, a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelem "ez irányban kifogás alá nem esik; mert továbbá a kiadatni kért képviselő és az elkövetett cselekvény közötti okozatos összefüggés az 1848: XVIII. t.-cz. 13. és 33. §-ainak intézkedései által helyre van állítva; mert végre az incriminált czikkben tényleg támadás intéztetik egy magánszemély becsülete ellen, ki ez alapon jogosítva van törvényes úton az elégtétel elnyerését megkísérteni s igy zaklatás esete nem forog fenn. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1885. évi márczius hó 19-én tartott üléséből. Chorin Ferencz s. L, Dr. Krajtsik Ferencz s. k., a mtntelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója. 161. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának j 616x1 uGSGj Yerhovay Gyula országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. A »Függetlensége czímű politikai, közgazdasági és társadalmi napilapnak 1884. évi november 12-én megjelent 312. számában »A nemzet pártja* felírással, Verhovay Gyula aláírásával egy czikk tétetett közzé, melynek 12-ik bekezdésében Csanády Sándor országgyűlési képviselőre vonatkozólag az állíttatik, hogy vénségére ^hitehagyottat, ^kálvinista jeyuitdvá< lett, a 13-ik bekezdésben pedig a zsidó uzsora által viaszszá lágyított képen tüntettetik fel. Az előadottak szerint megtámadott képviselő az idézett kitételek által becsületében sértve érezvén magát, 5304/885. sz. alatt Verhovay Gyula ellen becsületsértés vétsége iránt feljelentést nyújtott be a budapesti ker. kir. sajtóügyi vizsgáló-bírósághoz. KÉPVH. IROMÁNY. 1884—87. V. KÖTET. 27